Városunk a Duna jobb partján, Budapesttől mintegy hatvan kilométerre délre, Dunaújvárostól tíz kilométerre északra fekszik, a 6-os főút mellett és az M6-os autópálya mellett. Rácalmás gyakorlatilag az ország szívében található: az új dunaújvárosi hídon át karnyújtásnyira van a magyar puszta, közel a Velencei-tó, az egykori királyi koronázóváros, Székesfehérvár, a Balaton, de az érdeklődő turista helyben is számos látnivalót talál.

Településünk területe már az őskorban is lakott hely volt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a neolitikum és a bronzkor embere is megtelepedett a Duna fölé magasodó löszparton. De megfordultak itt kelták, avarok, longobárdok és hunok is. A honfoglalás után magyar törzsek szálláshelye volt. Az első, a községre utaló írásos feljegyzés 1025-ből származik, egy királyi adománylevél említi Szigetfő néven. 1329-ben már Almás néven említik , majd a XVI.-XVII. században egyre több, a törökök elől menekülő szerb (rác) család telepedik le a környéken, innen ered a Rácalmás név. Almás, Tikos és Szigetfő településeket a török kiűzése után, 1696-ban “egyesítik” Rácz Almás néven. A falu a XVIII. század elejétől a Jankovich család birtoka. 1876-ban a község járási székhely lett, s ez a fejlődésben is megmutatkozott. Megkezdődött a falu villamosítása, utak építése, artézi kutak fúrása. 1880-ban önálló postát, 1896-ban pedig vasútállomást kapott a település. Virágzott a mezőgazdaság, kereskedelem, dunai vízimalmok őrölték a környék gabonáját, s a halászoknak is megélhetést biztosított a folyam. A két világháború közt egyre több budapesti polgár fedezte fel a kiváló természeti adottságokkal rendelkező települést, sorra épültek a nyaralók Rácalmáson és az akkor még a községhez tartozó Kulcson, amelynek hajóállomása is volt. Nyaranta élénk társasági élet zajlott a fővárosi középpolgárság – írók, művészek, tanárok – nyaralóiban. A II. világháborút követően, 1950-től ismét nagyot változott a település élete. Ekkor kezdték építeni Dunapentele-Sztálinvárost, a mai Dunaújvárost. Eleinte a városépítők „szállták meg” a községet, ideiglenesen itt szállásolták el egy részüket. Majd a már megépült ipari centrum “szívta el” a munkaerőt. Ez a folyamat az 1980-as évek végén, a ’90-es évek elején fordult meg: egyre többen költöztek-költöznek ki Dunaújvárosból Rácalmásra, nem utolsó sorban a jó levegő, a kulturált környezet és a kiváló infrastruktúra miatt. A rendszerváltozás hatalmas fejlődést hozott a község életében. Az addig stagnáló település rohamléptekkel kezdett fejlődni, ma már teljes körűen elérhető az összes infrastrukturális és telekommunikációs közszolgáltatás. A Rácalmás várossá nyilvánításáról szóló dokumentumot 2009. július 1-én írta alá a Magyar Köztársaság elnöke.

Rácalmás turisztika vonzerejét több összetevő határozza meg. A szerencsés földrajzi fekvés, a természeti kincsek, az építészeti örökség mellett mára országos ismertségre tettek szert a közösségi rendezvények is, az őszi Tökfesztivál, a tavaszi Almavirág Fesztivál és a Városnap augusztus 20-án. Az ide érkező vendégeket a falusi turizmus keretében számos szálláshely várja, de településünkön található az ország egyik legszínvonalasabb wellness-szállodája is. A festői szépségű parkkal övezett barokk építészeti műemlék, a Jankovich-kúria a régió legszebb épület-együttese, benne pályázati forrásokból, több milliárd forintos beruházással, a klasszikus értékek megőrzésével ökoturisztikai- és rendezvényközpontot alakított ki az önkormányzat. A természetvédelmi oltalom alatt álló, 380 hektáron elterülő Nagysziget növény- és állatvilága számos érdekes látnivalót kínál, a rácalmási Duna-szakasz pedig a horgászok paradicsoma, de az utóbbi időszak fejlesztéseinek köszönhetően – vízisport-bázis és kerékpárút-hálózat is épült – megindult a térségben a vízi- és a kerékpáros turizmus is.

Városunk látnivalói közül említést érdemel a művelődési háznak és könyvtárnak otthont adó Teleszky-kúria, a temetői Kápolnadomb oldalában álló Jankovich-kápolna, az Ófalu számos műemlékből álló építészeti öröksége, a sok-sok köztéri műalkotás, amelyek száma a Raáb Ervin Művészeti Alkotótábor révén egyre gyarapszik, de egy séta során mindenképpen érdemes felkeresni a városka templomait, valamint megcsodálni a Makovecz-sílusú városháza és iskolaépületet is. A Jankovich-kúriában helytörténeti gyűjtemény, halászati és Afrika-kiállítás várja az érdeklődőket, a Kovács Galériában pedig Kovács György festőművész állandó kiállítását lehet megtekinteni.

Rácalmás dinamikus fejlődése a városvezetés szándékai szerint a jövőben is folytatódik. Európai uniós pályázati források révén folyamatosan zajlanak a Ófalu területén a löszpart stabilizációs munkálatai, s az útépítések, műemlékvédelmi beruházások, helyi fejlesztések révén a település szinte minden évben új arcát mutatja az ide látogatóknak. Rácalmás fejlődésének nagy lendületet adott a Hankook Tire dél-koreai gumiabroncs-gyártó vállalat idetelepülése, a város közművesített, nagy kiterjedésű iparterülettel várja a további befektetőket is a térségbe. Rácalmás jó kapcsolatot ápol a környező gazdasági térség településeivel, a németországi Dransfelddel való testvérvárosi partnerkapcsolat pedig több mint húszéves múltra tekint vissza. Az együttműködés a két település közéletének több szegmensére is kiterjed.

Rácalmás a régió egyik legsikeresebb települése, mutatják ezt a szépen gondozott ingatlanok, a virágos-parkos közterületek, a településen munkálkodó számos civil szervezet, a jó hangulatú közösségi rendezvények, s az a tény is, hogy a város lélekszáma folyamatosan növekszik. Legyen Ön is a vendégünk Rácalmáson!

Schrick István
polgármester