Rácalmás Önkormányzat

Rácalmás Nagyközség Önkormányzatának
11 /1999. (XI.17.) sz. Rendelete
Rácalmás Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete
és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

(EGYSÉGES SZERKEZETBEN )

Rácalmás Nagyközség Önkormányzata „ A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. tv. - továbbiakban: Ötv. - 18. §. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a - Szervezeti és Működési rendjére (továbbiakban SZMSZ) - a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §.

(1) A Képviselőtestület és szervei számára az Ötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladatok- és hatáskörök, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. §.

(1) Az önkormányzat képviselőtestületének célja a Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotásával, hogy:

- biztosítsa a széles nyilvánosságon alapuló demokratikus hatalomgyakorlás alapvető feltételeit és megalkossa a törvényi keretek között annak főbb szabályait,

- megteremtse Rácalmás Nagyközség gazdasági - kultúrális - oktatási felemelkedésének lehetőségét,

- kialakítsa az önkormányzatiság megteremtését biztosító helyi szervezeteit és intézményeit,

- megteremtse Rácalmás Nagyközség érdekeit szolgáló önkormányzati és államigazgatási munka feltételeit, az önkormányzati döntések során az egységes elvek,s eljárás szerinti előkészítést.

(2) A település közigazgatási területét Északon Kulcs község - Délen Dunaújváros határolja. Nyugaton a 6-os számú főút - Keleten a Duna képezi a határvonalat.

(3) A település területe:

- belterület: 354 ha 5180 m2

- külterület: 3603 ha 5662 m2

- zártkert: 106 ha 4989 m2

összes terület: 4064 ha 5831 m2

(4) A település állandó lakóinak száma: 4347 fő

3. §.

(1) Az önkormányzat

Megnevezése: Rácalmás Nagyközség Önkormányzata

(2) Székhelye: 2459 Rácalmás, Széchenyi tér 19.

(3) Működési területe: Rácalmás Nagyközség közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:

Rácalmás Nagyközség Képviselőtestülete.

(5) A képviselőtestület tagjainak száma: 12 fő.

A polgármester és a képviselők nevét, lakóhelyét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

4. §.

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

Használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat bélyegzője:

A polgármester és a jegyző köralakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

a.) Rácalmás Nagyközség polgármestere

b.) Rácalmás Nagyközség jegyzője.

(2) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi

ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

A település ünnepe a Rácalmási Falunapok megnevezésű rendezvénysorozat,

amely minden év augusztus hónap második felében és szeptember elején kerül megrendezésre. A falunapokon belül elkülönül az államalapítás emlékére augusztus 20-án megrendezésre kerülő rendezvény, amely a falunapok kiemelt eseménye.

(6) Rácalmás Nagyközség Önkormányzata hivatalos partnerkapcsolatot tart fenn a németországi Dransfeld várossal.

(7) Külföldi önkormányzatokkal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe tartozik, melyről minősített többségű döntést hoz.

(8) Az önkormányzat képviselőtestülete díszpolgári címet és Rácalmásért Emlékoklevél elismerést adományoz. A díszpolgári cím és a Rácalmásért emlékoklevél adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelettel állapítják meg.

(9) Rácalmás Nagyközség Önkormányzat lapja: A Rácalmás újság, amely legalább havi rendszerességgel jelenik meg. A polgármester saját hatáskörében mérlegelheti és dönthet a gyakoribb, tehát a havonta többszöri megjelenésről, ha azt a település érdeke, községpolitikai szempontok indokolják. Erről utólag a Képviselőtestületnek beszámolással és indokolási kötelezettséggel tartozik.

(10) Az önkormányzat lapját a lakosság, a képviselőtestület tagjai, a bizottságok nem képviselő tagjai, az intézmények térítésmentesen kapják.

A helyi önkormányzás általános szabályai

5. §.

Az önkormányzati jogok

(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2) A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozza,

illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó

helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság kizárólagos

jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(3) A helyi önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet foly-

tathat.

a) közvetlenül részt vesz egyedi döntéseket követően vállalkozásokban,

b) a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel

és konkrét formáival:

- helyi adópolitikával,

- telek- és ingatlanértékesítéssel,

- vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.

A döntéshez minősített többség, és név szerinti szavazás szükséges.

(4) A képviselőtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatásköré-

be nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben.

E jogával különösen akkor él, ha a lakosság, a közszolgáltatások fejlesztésével, a

település fejlesztésével és üzemeltetésével áll szoros kapcsolatban.

(5) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

a) képviselőtestülete, annak felhatalmazására

b) bizottságai

c) a polgármester

d) és a helyi népszavazás hozhat.

6. §.

(1) Az önkormányzat érdekeinek képviselete és védelme céljából tagja a

Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (továbbiakban TÖOSZ).

(1)A képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom

és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a Fejér Megyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(4) Az együttműködés, a folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a jegyző és a pol-

gármester feladata.

III. Fejezet

Települési Önkormányzat

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

7. §.

(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzat feladata és hatásköre fősza-

bályként a képviselőtestületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben, vagy

más önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerint a polgármesterre,az állandó bizottságokra ruháznak.

(2) A képviselőtestület ellátja a jogszabályokban előírt kötelezően ellátandó feladat

és hatásköröket.

(3) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatairól - lehetőség szerint önálló

önkormányzati rendeletet alkot.

(4) A képviselőtestület – figyelembe véve anyagi, személyi lehetőségeit, feltételeit -

önként vállalhat feladatokat és hatásköröket, melynek megvalósítása nem veszélyez-

teti a kötelezően előírt feladatokat és hatásköröket.

(5) Az önkormányzat képviselőtestületének az alábbi törvény által előírt kötelező feladatokról és önként vállalt feladatokról köteles gondoskodni:

- az egészséges ivóvízellátásról, szennyvízelvezetésről, szennyvíztisztító-mű üzemeltetéséről,

- településrendezés, vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés,

- épített és természeti környezet védelme,

- önszerveződő közösségek támogatása,

- az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

- az egészségügyi és a szociális alapellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági fela-

datokról,

- a közvilágításról,

- a helyi közutak, parkok és a köztemető fenntartásáról,

- a helyi közösségi színtér biztosításáról,

- a könyvtári szolgáltatás ellátásáról,

- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről,

- a polgármesteri hivatal működtetéséről.

- általános közművelődési feladatokról.

(6) Az önként vállalt (többlet) feladatokat minden év elején szükséges felülvizsgálni és az

éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

8. §.

(1) A képviselőtestület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal az alapvető

intézmény hálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át.

2) A képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik Ötv. 10. §:

- az önkormányzati rendeletalkotás,

- az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

- törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,

- a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény,

vállalat, más szervezet alapítása, vezetőik kinevezése,

- a helyi népszavazás kiírása,

- az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása,

használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása,

- a gazdasági program megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása,

- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkor-

mányzati szervezetekhez való csatlakozás,

- vélemény-nyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat

álláspontjának kikérését írja elő,

- a település rendezési tervének jóváhagyása,

- hitel felvétele (munkabérhitel kivételével)

- kötvénykibocsátás, továbbá közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása, önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,

- intézmény és (önkormányzati) vállalkozás alapítása, megszüntetése, átszervezése,

- közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítása,

- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

- felterjesztési jog gyakorlása (vélemény-nyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő)

- népi ülnökök megválasztása,

- állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási,szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti,

- amit a törvény a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(3) A képviselőtestület hatáskör gyakorlását a 2. sz. mellékletben foglaltak szerint a polgár-mesterre, és a bizottságára ruházza át.

(4) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(5) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül

bizottságának, a polgármesternek - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

(6) A képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.

Az intézményvezetők megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó törvényi rendelkezések, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el.

IV. Fejezet

A képviselőtestület működése

A képviselőtestület összehívása

9. §.

(1) A képviselőtestület ülésére meg kell hívni:

- a polgármestert,

- a képviselőket,

- a jegyzőt,

- a tárgyban érintett ügy előadóit,

A képviselőtestület ülésére meg lehet hívni:

- a Faluvédő Egyesület képviselőjét,

- akinek részvételét a napirendi pont tárgyalásánál a jogszabály előírja,

- Iskola- Óvoda igazgatóját,

- akit a polgármester indokoltnak tart. A bizottsági tagot és a jegyzőt az ülés valamennyi napirendi pontjánál tanácskozási jog illet meg.

(2) A képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételéig.

(4) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Az eskü szövegét a Választási Bizottság elnöke előolvassa.

(5) Az alakuló ülésen kell dönteni:

- polgármester illetményéről,

- az alpolgármesterek választásáról, díjazásáról.

(6) A képviselőtestület az alakuló ülésen 2 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

10. §.

(1) A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülést tart.

(2) A képviselőtestület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a községházán tartja.

(3) A képviselőtestület a nyári szabadságolások miatti ülés szünetét minden év július 01-től július 31-ig állapítja meg.

(4) A képviselőtestület összehívását a megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

(5) A testületi ülést minden hónap második vagy harmadik keddjére a polgármester hívja össze . A rendes ülések kezdő időpontja :16 óra , az ülések időtartamát a képviselő- testület öt órában maximálja .

(6) A polgármester távolléte vagy akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(7) A képviselőtestület ülését össze kell hívni:

- a települési képviselők egynegyedének indítványára,

- az önkormányzat bizottságának kezdeményezésére.

(8) A képviselőtestület tagjait, a tanácskozási joggal meghívottakat az ülés megtartásának napjával, kezdési időpontjának, a napirendi tárgyaknak és előadójának megjelölését tartalmazó meghívót kell küldeni.

(9) A meghívót és az írásos előterjesztést a települési képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak részére az ülést megelőzően 3 nappal kell megküldeni.

A meghívó kifüggesztendő a község hírdetőtábláján, a polgármesteri hivatalban.

A napirendi pontok írásos anyaga a Polgármesteri Hivatalban munkaidőben meg-

tekinthető.

(10) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a települési képviselők legalább 1/4 -ének vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára.

(11) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 8 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybevehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

Munkaprogram, munkaterv

11. §.

(1) A polgármester programot terjeszt a képviselőtestület elé, amely - a testület meg-

bízatásának időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselőtestülettől.

(2) A program elfogadásáról a képviselőtestület vita után dönt.

(3) A képviselőtestület működésének alapja - a program végrehajtását is célzó - munkaterv.

(4) A munkatervet a polgármester előterjesztésében a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselőtestület elé. A munkatervet a jegyző éves időszakra készíti el.

(5) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

- a tárgyidőszak fő feladatainak a felvázolása, azoknak az ügyeknek a pontos meg-

jelölése, amelyeknek az eldöntéséhez a képviselőtestület igényli a lakossági fórumok segítését és közreműködését,

- a képviselőtestület ülése tervezett időpontjai, napirendjei,

- azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

- az előkészítésben résztvevők felsorolása,

- a napirend előterjesztőjének a megjelölése,

- azoknak a témaköröknek a tételes megjelölése, amelyeket valamely bizottság

nyújt be, ill. amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni.,

- megjelölendők az előterjesztések előkészítésének határidői,

- a meghívandók felsorolása,

- egyéb szervezési teendők rögzítése.

(6) A képviselőtestület a munkaterv elfogadásáról vita után dönt.

(7) A munkaterv beterjesztéséről, az előző időszaki munkaterv végrehajtásáról szóló

előterjesztés képviselőtestület elé történő beterjesztéséről a polgármester az év első testületi ülésén köteles gondoskodni.

A képviselőtestület ülése

Az ülésvezetés szabályai

12. §.

(1) A képviselőtestület ülése nyilvános. (Ötv. 12.§. (3) bek.) A sajtó (médiák) képviselői részére elkülönített helyet szükséges biztosítani, ott csak a sajtó-igazolvánnyal rendelkezők tartózkodhatnak.

A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) A képviselőtestület

a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állás-foglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor,

b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(3) A zárt ülésen a képviselőtestület tagjai a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) A képviselőtestület ülését a polgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgár-

mesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatás esetén a

testület összehívását és vezetését a legidősebb települési képviselő végzi.ű

(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

- megállapítja, hogy a képviselőtesület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

- megállapítja az ülés határozatképességét ( a képviselőtestület akkor határozat-

képes, ha az ülésen a települési képviselőknek több, mint fele jelen van)

- tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról,

- tájékoztatást ad az előző képviselőtestületi ülésen elhangzott bejelentések során

tett intézkedésekről,

- ismertetést ad az átruházott hatáskörökben tett intézkedésekről,

- előterjeszti az ülés napirendjét.

Az előterjesztés

13. §.

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselőtestület, vagy a kép-

viselőtestület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

Írásos előterjesztést kell készíteni az át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyek,

az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyek, a PTK-ból eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyek, valamint rendelet alkotása esetén.

(3) Az előterjesztést a napirendi pont előadója nyújtja be a képviselőtestületnek. Bizottsági hatáskörben előkészített döntési javaslatot a bizottság elnöke nyújtja be.

(4) Az előterjesztésre kötelezett az ülés előtt 8 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt.

(5) A polgármester szakértőt is felkérhet az előterjesztési és döntési javaslat összeállítására.

Az előterjesztés szövege a meghívóval együtt kerül kiküldésre.

(6) Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei:

a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét, mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

(b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza,

a végrehajtásért felelős megnevezésével és a határidők megjelölésével.

(7) A képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert, hogy esetenként engedélyt adjon a szabályzatban foglaltaktól való eltérésre.

Sürgősségi indítvány

14. §.

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában

nem szerepel.

A képviselőtestület - a polgármester javaslatára - egyszerű vagy minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést

megelőző nap 14 óráig nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújt-

hat be: polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.

b) Ha a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a

sürgősség kérdését - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani. A polgármester

ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

c) Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.

A tanácskozás rendje, szavazás

15. §.

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, amennyiben az előterjesztés teljes szövege írásban kiküldésre került - a vita megkezdése előtt legfeljebb

5 perc kiegészítőt tarthat. Ha a napirendnek csak a kivonata került írásban kiküldésre, az előadó legfeljebb 10 perc időtartamú kiegészítést tehet.

b) Az előadóhoz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

c) Az ülésre megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódóan kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak feltéve, ha ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig legalább szóban bejelentették a polgármesternek.

Kivételes esetben a polgármester engedélyezheti a felszólalást akkor is, ha elmulasztotta a felszólalási szándékát bejelenteni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb két perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az egy percet nem haladhatja meg.

Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító

javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselőtestülethez.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, ill. a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(9) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.

(10)A testület - szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt:

a) A feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

b) Informális jelentés tudomásul vételéről,

c) Interpellációra adott válasz elfogadásáról.

Határozathozatal

16. §.

(1) A képviselőtestület akkor határozathozatal képes, ha az ülésen a települési képviselők

több, mint fele jelen van.

A javaslat elfogadásához, a jelenlévő települési képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, aki vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselőtestület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Hozzátartozó minősítésére

a Ptk. szabályai irányadók.

(3) Szavazategyenlőség esetén a képviselőtestület félórás szünet után újból határoz.

(4) A szavazás általában kézfelemeléssel történik.

(5) Minősített többség ( a megválasztott települési képviselők több, mint a felének igen szavazata) szükséges:

- Rendelet-alkotás,

- Az önkormányzat szervezetének kialakításához, és működésének meghatározásához,

továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

- Önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez

való csatlakozáshoz.

- Külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

- Intézmény alapításához,

- A képviselő kizárásához,

- Zárt ülés elrendeléséhez,

- A képviselőtestület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

- A polgármester elleni kereset benyújtásához,

- Az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez.

(6) A képviselőtestület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos

szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.

(7) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

- a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

- a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

- a szavazás során felmerült körülményeket.

(8) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) azt a törvény írja elő,

b) azt a képviselőtestület indítványozza,

c) azt a polgármester és/vagy a bizottsági elnökök többsége kéri,

d) az önkormányzati vagyon, vagy tulajdon megterhelésénél,

e) hitel felvételénél,

f) a település jogi státuszát érintő ügyeknél,

g) a névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét

és a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor „igen” vagy „nem”-mel

szavaznak, illetőleg tartózkodnak.

(9) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(10) A képviselőtestület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődő - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

……./19…./………hó…..nap/ Kt. Sz. határozat

(11) A testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

(12) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

Kérdés, interpelláció

16.§.

(1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

a) A képviselők a tárgyalt napirendhez kérdéseiket a napirendi pontok megtárgyalását követően mondhatják el.

b) A kérdésre a képviselőtestületi ülésen köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselőtestület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező elfogadta a választ.

A válaszadás időtartama: 2 perc.

(2) Interpelláció: SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörébe tartozó valamennyi ügyben. Az interpelláció az érdemi önkormányzati ügyekre vonatkozik.

a) a képviselőtestület ülésén a napirendek lezárása után a

- polgármestertől,

- alpolgármestertől,

- önkormányzati bizottságok elnökeitől,

- jegyzőtől

önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet a képviselő, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 5 napon belül írásban kell érdemi választ adni.

b) Ha az interpellált írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni,

elfogadásáról azonban ekkor is a következő testületi ülésen kell dönteni.

c) Ha az interpelláció benyújtására a képviselőtestület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor kerül, arra az ülésen kell érdemi választ adni.

d) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be lehet vonni. A képviselőtestület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgár-mestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.

e) A képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról. Ha a testület nem fogadja el az interpellációt, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

(3) A polgármester a megjelent állampolgároknak és egyéb meghívottaknak kettő percben hozzászólási lehetőséget biztosíthat, amennyiben ez irányú szándékukat előre jelezték.

(4) Ha az interpelláció benyújtására az ülést megelőzően 3 nappal került sor, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(5) Az interpelláció elfogadásáról a képviselőtestület vita nélkül dönt.

Ha a testület nem fogadja el a választ, úgy azonnali vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságára bízza.

A tanácskozás rendjének fenntartása

17. §.

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy sértő kifejezéseket használ.Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle a szót.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Amennyiben a polgármester a tanácskozás rendjét nem tudja fenntartani, úgy a testületi ülést elnapolja, és elhagyja a tanácstermet.

A testületi ülést ezt követően 5 napon belül az eredeti napirendi pontokkal ismét összehívja.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

Jegyzőkönyv

18. §.

(1) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a távollévő képviselők nevét is igazolt vagy igazolatlan távol meg-jelöléssel, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, és a hozott döntéseket tartalmazza.

A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A testületi ülésről három példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

Ebből:

- az eredeti példányt a jegyző kezeli,

- az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei közigazgatási

hivatal vezetőjének,

-az egyik példányt évente kötetbe kell kötni és el kell helyezni a polgármesteri

hivatalban, mely ott megtekinthető a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével.

(3) A képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyv valamennyi példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.

A képviselő írásban benyújtott hozzászólását is mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét - felterjesztéskor – ugyancsak csatolja a jegyzőkönyvhöz.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) Az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

b) Az ülés nyilvános vagy zárt ülés módját,

c) Az ülés helyét, időpontját,

d) A megjelent képviselők nevét,

e) A távolmaradt képviselők nevét,

f) Az elfogadott napirendeket,

g) Napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,

h) A határozathozatal módját,

i) A szavazás számszerű eredményét, a határozat és rendelet szövegét,

j) A polgármester esetleges intézkedéseit,

k) Az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, és határozatokat,

l) Az ülés bezárásának az időpontját.

(5) A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselőtestület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. Erről azonban másolatot nem készíthetnek.

A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet

elzárt szekrényben kell tartani.

(6) A képviselőtestület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(7) A képviselőtestület üléséről hangfelvétel készül, amelynek tartalma alapján kell a

jegyzőkönyvet elkészíteni. A hangfelvételt 12 hónapig kell megőrizni. A hangkazettákat a polgármester zárható szekrényben tartja.

IV. Fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás

19. §.

(1) A képviselőtestület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:

a) A Szervezeti és Működési Szabályzatról,

b) A települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak - a törvény keretei között történő - tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról,

c) Bizottság részére történő önkormányzati hatósági jogkör megállapításáról,

d) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról.

e) A helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya, vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, ill. más célú hasznosításáról.

(3) Rendeletet alkot továbbá más törvényekben és jogszabályokban meghatározott feladatok végzésére, illetve jog által nem szabályozott helyi feladatok és társadalmi viszonyok rendezésére.

(4) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) A települési képviselők,

b) Az önkormányzati bizottságok elnökei,

c) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

d) A település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői,

e) Önkormányzati társulás tagjai,

f) Választópolgárok.

(5) A rendelettervezet előkészítése:

a) A képviselőtestület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapít meg.

b) A tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselői készítik el.

Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt a külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

c) A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

(6) A tervezet véleményezése:

a) A polgármester - a jegyző véleményének meghallgatása után - egyes rendelettervezeteket, érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat (pl. költségvetés, részletes rendezési terv helyi építési előírásai, önkormányzati vagyonhasznosítás, állattartás, helyi szociális támogatási formák),

b) A polgármester a lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 8 napra közszemlére bocsáthat, amelyről a lakosságot a helyben szokásos módon (pl. Rácalmás újság) tájékoztatni kell.

d) A tervezetet szükség esetén véleményeztetni kell a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek szakembereivel, illetve lakossági közvélemény-kutatást lehet tartani.

(7) Az önkormányzati rendelettervezet képviselőtestület elé terjesztése és elfogadása:

A rendelettervezetet a képviselőtestület a testületi ülésen elfogadja.(egyfordulós eljárás)

A tervezet valamelyik pontjával nem ért egyet, úgy visszaadja a jegyzőnek kiegészítésre, módosításra, aki azt a soron következő testületi ülésre a módosítások, kiegészítések elvégzése után ismét a képviselőtestület elé terjeszt elfogadásra. (kétfordulós eljárás)

a) A jegyző (ill. más előterjesztő) az előkészítést, és véleményezést követően a rendelet tervezetet a képviselőtestület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

c) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni az alábbiak szerint:

Rácalmás Nagyközség Önkormányzatának

……./199../hó..nap/ sz. rendelete

d) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele a helyben szokásos módon történik - polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, vagy a képviselőtestület hivatalos lapjában.

e) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az Őket érintő rendeletekről, továbbá arról is, hogy a hatályos rendeletek évenként beköttetésre kerüljenek.

f) A jegyző szükség esetén, de legalább négy évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményéről előterjesztést készít a képviselőtestület számára.

A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét e szabályzat mellékleteként naprakész állapotban vezetni.

V. Fejezet

A települési képviselő

20. §.

(1) A képviselőt az Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg,

illetőleg terhelik. A képviselők jogai azonosak.

(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, ill. a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(3) A polgármester egyes képviselőket - szakmai ismereteik, felkészültségük szerint - bevonhat a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.A polgármester a képviselőtestületnek javaslatot tehet arra vonatkozóan, hogy egyes ügyekben mely képviselőt bízzon meg képviselettel.

(4) A képviselő főbb jogai:

a) Részt vehet a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b) Kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését,

c) A képviselőtestület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést,

d) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett köztisztviselője erre három napon belül köteles érdemi választ adni,

e) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,

f) A képviselőtestület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult.

(5) A képviselők főbb kötelezettségei:

a) Köteles tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában. A közéleti szerepvállalással járó felelősségre a polgármester rendszeresen hívja fel a figyelmet,

b) Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

c) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,

d) Kapcsolattartás a község polgáraival,

e) Kéthavonta képviselői fogadóórák tartása,

f) Személyes érintettség bejelentése.

g) Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre.

h) Köteles bejelenteni írásban vagy szóban előre (legkésőbb az ülés napjának 12 órájáig), ha a képviselőtestület vagy valamely bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van.

VI. Fejezet

A képviselőtestület bizottságai

21. §.

(1) A képviselőtestület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ. Az önkormányzati bizottságokra (időtartamuktól függetlenül) azonos rendelkezések vonatkoznak.

(2) A képviselőtestület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a)A képviselő-testület 3 fős kötelező jelleggel működő Pénzügyi Bizottságot hoz létre . A bizottság három tagját a képviselők közül választják meg .

b) A képviselő-testület 3 fős Kulturális , Oktatási és Idegenforgalmi Bizottságot hoz létre . A bizottság 2 tagját a képviselők választják , 1 tagját pedig a községben élő emberek közül .

c) A képviselőtestület 5 fős Szociális Bizottságot hoz létre. A bizottság 3 tagját a képviselők közül választják meg, 2 tagját pedig a községben élő emberek közül

d)A képviselő- testület 3 fős Környezetvédelmi Bizottságot hoz létre. A bizottság 3 tagját a képviselők közül választják meg.

(3) A bizottságok tagjainak nevét az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.

Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 5.számú melléklete rögzíti.

(4) A képviselőtestület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságokat hoz létre: Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig illetőleg, az erről szóló jelentésnek a képviselőtestület által történő elfogadásáig tart. A következő feladatok megoldására célszerű létrehozni:

a) Egy-egy önkormányzati döntés (rendelet, határozat) tervezetének előkészítésére, ill. a döntés végrehajtására, ellenőrzésére,

b) A képviselőtestület ülése elé kerülő olyan jelentős napirendek előkészítésére, amelyek külön vizsgálatot, tájékozódást igényelnek, (pl. beruházások, felújítások, környezetvédelmi program, stb.)

c) Társulások megállapodásainak az előkészítése.

d) A képviselőtestület munkacsoportot hoz létre, ha a feladat elvégzésébe a képviselőtestület hivatalának tisztségviselője is bekapcsolódik.

(5) A bizottsági működés főbb szabályai:

a) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét települési képviselők közül kell választani, a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselőtestület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja,

b) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,

(6) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

a) Az elnök összehívja az ülést:

- a képviselőtestület döntése alapján

- a polgármester indítványára,

- a bizottsági tagok 51 %-ának indítványára.

b) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy, a személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

c) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé tesz, vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

d) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

e) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését és hozott döntést tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottságelnöke a legközelebbi testületi ülésen ad tájékoztatást.

f) A jegyzőkönyvet a jegyző 15 napon belül köteles megküldeni a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének is (átruházott hatáskörben született döntésről készült jegyzőkönyvet).

g) A bizottság tevékenységéről évente beszámol a képviselőtestületnek.

VII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző

22. §.

(1) A polgármester:

a) A polgármester a megbízatását főállásban látja el,

b) A polgármester tagja a képviselőtestületnek, a képviselőtestület határozatképessége,döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselőtestület előtt.

(1) A polgármesternek a képviselőtestület működésével összefüggő feladatai körében:

a) Segíti a települési képviselők munkáját,

b) Összehívja és vezeti a testület üléseit,

c) Képviseli az önkormányzatot,

d) Szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

e) Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,

f) A polgármester - véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő - képviselőtestületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti,

g) Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi pártok,társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel,

h) Az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselőtestület hivatalának közreműködésével látja el.

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

a) Indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) Felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselőtestület a következő ülésen határoz.

c) Bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját érinti.

(3) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

a) A képviselőtestület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva

irányítja a hivatalt,

b) A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

c) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja.

d) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselőtestületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására.

e) Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

f) Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében, kivéve az óvodavezetőt.

Az óvodavezetőnél a munkáltatói jogokat összeférhetetlenség miatt a képviselő-

testület döntése alapján az alpolgármester gyakorolja.

(4) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az

összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. Évi LXIV. Tv. határozzák meg.

(5) A polgármester illetményének növelésére, valamint utalványozására - törvény ke-

retei között - a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.

23. §.

Alpolgármester

(1) A képviselőtestület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással,a képviselőtestület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 2 fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterek konkrét feladatainak meghatározása, a közöttük lévő munkamegosztás kialakítása, a helyettesítés sorrendjének kimunkálása a polgármester jogköre.

24. §.

Jegyző

(1) A képviselőtestület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelménynek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.

(2) A jegyző vezeti a képviselőtestület hivatalát. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

a) Előkészíti a képviselőtestületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) Ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) Tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,

d) Törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,

e) Gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről,

f) Rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselőtestületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(3) A jegyző egyéb fő feladatai:

a) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

b) Ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket,

c) Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

d) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselőtestület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A polgármesteri hivatal köztisztviselőinél a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezető megbízás visszavonásához, jutalmazásához, - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges.

e) Szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját,

f) Ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

g) Eleget tesz a 191/1996. (XII. 17.) Korm. Számú rendelet 20. §-ából eredő jegyzőkönyv és határozat, s egyéb iratanyagok megküldési kötelezettségének

h) Véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester, alpolgármester és a bizottságok elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben.

i) Javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.

j) Gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban tartásáról.

VIII. Fejezet

A polgármesteri hivatal

25. §.

(1) A képviselőtestület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel -

az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A polgármesteri hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jog-

körű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának

végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetés

határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket. A polgármesteri hivatal jogi személy.

(3) A polgármesteri hivatal belső tagozódása:

a) Igazgatási- hatósági csoport

b) Pénzügyi csoport (beleértve az adóztatási feladatokat is)

c) Építésügyi csoport

d) Titkárság

(4) Időszaki vagy célfeladatra külön szervezeti egység hozható létre.

(5) A képviselőtestület által létrehozott bizottságok nem vonhatják el és nem korlátozhatják a polgármester irányítási és a jegyző vezetői jogosítványát a hivatallal szemben. A hivatal köteles közreműködni a bizottságok munkájában, így különösen azokban az esetekben, amikor a képviselőtestülettől átruházott hatáskörben jár el.

(6) A jegyző döntése szerint a belső szervezeti egységvezetők, valamint érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kaphatnak. A kiadmányozás részletes szabályait az ügyrend tartalmazza.

(7) A polgármesteri hivatal részletes ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét, idejét, a polgármester és a jegyző fogadóóráit az SZMSZ …számú melléklete rögzíti.

(8) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselőtestületnek és az önkormányzati bizottságnak.

(9) A hivatali szervezet köztisztviselőjét a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti (magán)titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség - az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapul vételével - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselői jogviszony megszűnése után is fennáll.

A hivatali köztisztviselő minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségének teljesítését befolyásolja.

(11) A jegyző gondoskodik a részletes munkarend helyben szokásos módon történő közzétételéről is.

IX. Fejezet

A társulások

A képviselőtestület társulásokra és együttműködésre vonatkozó általános szabályai

26. §.

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselőtestület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselőtestületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.

(2) A képviselőtestület társulási megállapodások megkötése során az Ötv. 41. §.- 44. §. És az önkormányzatok társulásairól szóló 1997. Évi CXXXIV. Tv. rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

(3) A képviselőtestület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(4) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a) Tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b) A lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési

tervek véleményeztetése,

c) A lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.

Hatósági igazgatási társulás

(1) A képviselőtestület olyan hatósági igazgatási társulásban vesz részt, amelyben:

a) A társulás előkészíti a döntéseket, de a határozatot a jegyző helyben - maga adja ki,

b) Vagy a társulásban történik az előkészítés, de a határozathozatal is.

A társulásokat a jellemzően ritkán előforduló, speciális szakismeretet igénylő

hatósági ügyek szakszerű intézésére célszerű leginkább létrehozni.

(2) A hatósági igazgatási társulást írásos együttműködési megállapodás hozza létre, amelyben - az Ötv-ben rögzítetteken túlmenően - rendezni kell a megállapodásban foglaltak végrehajtásával összefüggő fő szabályokat is.

Ilyenek lehetnek pl. mint:

a) a végrehajtás ellenőrzésének módszerei, az értékelés fórumai,

b) a kölcsönös és folyamatos tájékoztatás rendje,

c) a felmerülő viták feloldásának módozatai,

d) a nem teljesítés jogkövetkezményei.

(3) A társulásban végzett ügyintézés tapasztalatairól rendszeresen (félévenként) tájékoztatni kell a képviselőtestületet. Az előterjesztést a jegyző készíti el.

(4) A megállapodást meg kell küldeni a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének, aki 15 napon belül tehet törvényességi észrevételt.

Intézményirányító társulás

(1) Az érdekelt képviselőtestületek megállapodhatnak két vagy több községet, ill. várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös irányításában, alapításában, fenntartásában,fejlesztésében.

(2) Eltérő megállapodás hiányában a közös intézmények fenntartásához az érdekelt képviselőtestületek a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá.

(3) Az intézményirányító társulás tárgyában létrejött együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét,

b) az egyes képviselőtestületek pénzügyi tehervállalásainak az arányát,

c) az intézmény fenntartásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket, valamint azok gyakorlásának a módját,

d) a megállapodás felbontásának a feltételeit.

(4) A bizottságba delegált tagok a végzett munkájukról évente írásos jelentést készítenek.

Az írásos jelentés elkészítésének időpontját a jegyző határozza meg, szükség szerint javasolja a polgármesternek, hogy az intézményirányító társulás munkáját a képviselőtestület önálló napirend keretében tárgyalja meg.

(5) A társulás által irányított intézmények részjogkörű költségvetési szerv, költségvetésük végrehajtásáért is az intézményvezetők a felelősek.

(6) Rácalmás Képviselőtestületének joga eltérő megállapodás hiányában:

- Az intézményvezető kinevezése Az egyéb munkáltatói jogokat - az intézmény székhelye szerinti polgármester gyakorolja.

- Az intézmény éves költségvetésének jóváhagyása.

- Az intézmények éves gazdálkodásáról szóló zárszámadás elfogadása.

- Az intézmények gazdálkodásának ellenőrzése.

A társulás más tagjainak joga:

- Véleményezi az intézményvezetői feladatok ellátására beadott pályázatokat.

- Betekintést kérhet az intézmény éves költségvetésébe és véleményezi azt.

- Az intézmény éves beszámolóját megvitatja.

A társulási tagok együttesen határozzák meg az intézményi támogatást.

A társult tagok kötelességei:

- Együttesen biztosítják a közösen fenntartott intézmények működését, felújítását, és fejlesztését.

- Az intézmények arányos hozzájárulást fizetnek.

X. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

27. §.

(1) A képviselőtestület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

(2) A képviselőtestület az Ötv. 46. §. (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően a következő ügyekben ír ki helyi népszavazást:

• a törzsvagyon körébe tartozó - korlátozottan forgalomképes - vagyontárgy gazdasági

társaságba való bevitele, elidegenítése tárgyában( 250 millió Ft értékhatáron felül)

b) önkormányzati lakás, helyiség ingatlanok elidegenítése, ha az elidegenítésre kijelölt ingatlanok forgalmi értéke egyenként a 20 millió Ft-ot meghaladja.

(3) Népi kezdeményezés útján a képviselőtestület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

a) Minden választópolgárnak joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt kezdeményezze valamely - képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügy - testületi ülésen történő megtárgyalását .Több - tartalmában megegyező - beadvány együttesen is előterjeszthető és feldolgozható.

b) Népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha:

- olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi képviselőtestületnek nincs hatásköre vagy illetékessége,

- a megtárgyalás olvashatatlanság, név vagy adat-azonosíthatatlanság okából vagy önellentmondás miatt nem lehetséges,

c) A visszautasítás indokát írásban közölni kell,

d) A képviselőtestület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester közli,

e) A képviselőtestület köteles megtárgyalni azon népi kezdeményezést, melyet a választópolgárok 10 %-a kezdeményezett.

(4) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási szabályai tekintetében a „választási eljárásról” szóló 1997. Évi C. tv XV.- XVI. Fejezetében foglaltak az irányadók.

Lakossági fórumok

28. §.

(1) A képviselőtestület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselőtestülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján, a Rácalmás c. újság útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

A képviselőtestületnek határozatképesnek kell lennie a közmeghallgatáson.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

(5) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - falugyűlést tart, évente egy alkalommal.

(6) A falugyűlés előkészítésére, megtartására, lebonyolítására a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok az irányadók.

XI. Fejezet

Az önkormányzatok gazdasági alapjai

Az önkormányzat vagyona

29. §.

(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja:

a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket,

amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

c) azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes körét a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat - vagyonának növelése érdekében - részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájáról és módjairól külön önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat.

(4) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 500 ezer Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselőtestület utólagos jóváhagyásával válnak érvényesekké.

(5) Kötelezettséget a polgármester által megbízott személy is vállalhat, ennek ellenjegyzésére a jegyző, vagy annak meghatalmazottja jogosult.

Az ilyen módon megkötött szerződést, megállapodást utólagosan a képviselőtestület hagyja jóvá.

(6) A képviselőtestület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(7) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat, évente egy alkalommal, ami történhet lakossági fórumon, illetőleg a következő évet előkészítő közmeghallgatással egybekötött testületi ülés napirendjeként.

Az önkormányzat költségvetése

30. §.

(1) A képviselőtestület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. Az önkormányzat költségvetése az államháztartás rendszerére tartozik, annak részét képezi. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendeletet a képviselőtestület két tárgyalási fordulóban fogadja el. Az első tárgyalási forduló (koncepció) főbb elemei:

a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,

b) Az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés. Ezen belül:- a bevételi források,- azok bővítésének lehetőségei,

- a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű megoldásainak a meghatározása,

- az igények és a célkitűzések egyeztetése,

- a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,

- a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

(3) A második tárgyalási forduló kötelező tartalmú követelményei:

a) a közmeghallgatást követően tárgyalja meg a képviselőtestület a költségvetési

rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet,

b) a költségvetési javaslat tartalmazza:

- a bevételi forrásokat,

- a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként),

- a felújítási előirányzatokat célonként,

- a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,

- a polgármesteri hivatal költségvetését feladatonként, valamint külön tételben,

- az általános és a

- céltartalékot,

- a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban.

(4) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé. Az előterjesztést a pénzügyi bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi, s a Kjt. 4. §. (5) bekezdés szerinti érdekegyeztetést a polgármester lefolytatja.

(5) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) pontban írt szabályok irányadók.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

31. §.

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

E körben különösen:

a) A PM.által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a TÁKISZ részére.

b) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.

c) Igényli a TÁKISZ-tól a címzett és céltámogatásokat.

d) Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról.

e) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül - a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint - kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét.

f) Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.

g) Elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

h) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket kizárólag csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselőtestület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselőtestület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt - alapfeladatainak sérelme nélkül - felhasználhatja dologi kiadásokra.

(3) A polgármesteri hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a

kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból - a házipénztárban meghatározott szabályok szerint - teljesítik.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

32. §.

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A saját önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselőtestület látja el.

(3) A képviselőtestület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik.

(4) A pénzügyi bizottság feladatkörébe tartozik, hogy az önkormányzatnál és intézményeinél:

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, - csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

(5) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselőtestülettel.

Ha a képviselőtestület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

Felterjesztési jog

33. §.

(1) A képviselőtestület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

(2) A képviselőtestület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat:

a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,

b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti.

(3) A képviselőtestület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kéri a témakör szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

34. §.

(1) Az SZMSZ a kihírdetés napján lép hatályba. Kihirdetésének napját és módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.

(2) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

3) Az SZMSZ-t a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, mindenki számára hozzáférhető helyen és módon kell kifüggeszteni.

(4) Az SZMSZ egy-egy példányát el kell helyezni a könyvtárban.

(5) Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított 23/2005.(XII.20.) számú rendelet.

Rácalmás , 1999. november 16.

Schrick István Bartal Andrea

polgármester jegyző

A rendelet egységes szerkezetben 2007. január 17-én kihirdetve.

A jegyző megbízásából :

Horváth Mihályné

aljegyző

Rácalmás Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete
és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
11 /1999. (XI.17.) sz. rendeletének

1 sz. melléklete

a 2006. október 1-én megválasztott képviselők

1. Schrick István polgármester 2459 Rácalmás Arany János u. 8.

2. Kukucska Gyula képviselő , 2459 Rácalmás Bay tér 5.

3.Dr. Varga Szabó Lajos képviselő , 2459 Rácalmás Rózsa u. 9.

4.Németh Miklósné képviselő , 2459 Rácalmás Korányi tér

5. Vizi István képviselő , 2459 Rácalmás Vasvirág u.

6. Berzai Ferenc képviselő , 2459 Rácalmás Kulcsi u. 5.

7. Garda István , képviselő , 2459 Rácalmás Táncsics M. u. 15.

8. Jacsó Rudolf , képviselő , 2459 Rácalmás Völgy u.

9. Steiner Lajos képviselő , Rácalmás dr. Sárközi Ferenc u. 11.

10. Kirinovits Tamás képviselő , Rácalmás Táncsics M. u. 25.

11. Veress János képviselő , Rácalmás Kulcsi u. 8/a.

12.Szalai Árpád képviselő , Rácalmás József A. u. 46.

Rácalmás Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról 11 /1999. (XI.17.) sz. rendeletének

2. sz. melléklete

A polgármesterre átruházott feladat –és hatáskör

A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az alábbi feladat –és hatáskörök gyakorlását :

A polgármester dönt :

átmeneti segély (krízissegély) , kamatmentes kölcsön , köztemetés ügyében .

A Szociális Bizottságra átruházott feladat – és hatáskör

A képviselő- testület a Szociális Bizottságra ruházza át az alábbi feladat –és hatáskörök gyakorlását :

A szociális Bizottság dönt:

átmeneti segély (kivéve krízissegély) , temetési segély ,normatív lakásfenntartási támogatás , a 18. életévet betöltött személyt ápoló részére ápolási díj , pénzbeli és természetbeni ellátások ( rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ) és a szociális alapszolgáltatásokra – étkeztetésben részesülők – jogosultak megállapítása ügyében .

Rácalmás Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
11 /1999. (XI.17.) sz. rendeletének

3. sz. melléklete

Rácalmás Nagyközség Önkormányzat

Képviselő- testület

Polgármesteri Hivatalának Ügyrendje

A Polgármesteri Hivatal jogállása

1.Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészí­tésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre a képviselőtestület

2. a ) A hivatal megnevezése:

Rácalmás Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Székhelye: 2459 Rácalmás, Széchenyi tér 19. Telefon: 25/440-001, Fax: 25/444-958. b.) Működési területe: Rácalmás közigazgatási területe.

3. A hivatal jogállása:

A polgármesteri hivatal önálló jogi személy, de önálló irányítási, felügyeleti és hatósági jogkőre nincs. A hivatal saját költségvetési előirányzata körében költségvetési szervként működik,

4.A polgármesteri hivatalt a jegyző útján a polgármester irányítja. A polgármesteri hivatal a képviselőtestület szerve.

11.

A polgármesteri hivatal működése

1.Előkészíti a képviselőtestület és a bizottságok üléseit, ellátja a működésükkel kapcsolatos szervezési, adminisztrációs és technikai feladatokat

2. Előkészíti a képviselőtestület által meghatározott önkormányzati feladatokat

3. Megszervezi az önkormányzati döntések végrehajtását, részt vesz azok végrehajtásának ellenőrzésében, közreműködik az intézmények felügyeletében

4.Közreműködik a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyekben.

5. Az anyakönyvvezető államigazgatási feladatának ellátását a jogi szabályozás szerint önálló hatáskörben látja el.

6. Ellátja az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi, nyilvántartási és admi­ nisztrációs feladatokat

7.A polgármesteri hivatal ellát más - a fentiekben fel nem sorolt olyan feladatokat - amelyekkel a polgármester és a jegyző megbízzák.

8.a) A polgármester jogkörei:

Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármesterek és a jegyző felett

- Egyetértési jogot gyakorol valamennyi

• vezetői megbízás,
• köztisztviselői kinevezés, felmentés,
• vezetői megbízás visszavonása,
• erkölcsi és anyagi elismerése során.

A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az önkor­ mányzat munkájának szervezésében, a döntés előkészítésben és a végrehajtásában.

• A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
• A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselőtestületnek a Hivatal belső szerve zeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására
• Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörök ben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja

Törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján Kormányrendeletben előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben részt vesz az országos államigazgatási feladatok irányításában.

- Közigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős,
b. A jegyző jogkörei:

Vezeti a Polgármesteri Hivatalt

- Gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői felett.

• Gondoskodik a jogszabályokban előírt hatáskörébe tartozó ügyek ellátásáról a Hivatal útján.
• Részt vesz a Képviselőtestület, valamint a Bizottságok ülésem, előkészíti, szervezi azokat és gondoskodik a testületek döntéseinek végrehajtásáról. Gondoskodik az Önkormányzat Működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról

A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

Dönt azon hatósági ügyekben, amelyeket részére a polgármester átad, illetve amit a jog­szabály hatáskörébe utal.

III.

A polgármesteri Hivatal szervezete , munka –és ügyfélfogadási rendje

1.A hivatal szervezetét , létszámát és béralapját a polgármester javaslatára a képviselő- testület állapítja meg .

2. A hivatal belső felépítési szervezete :

• polgármester
• jegyző
• aljegyző
• titkárság:titkársági feladatokat ellátandó ügyintéző 1 fő ,
• igazgatási ügyintéző : - népesség nyilvántartási feladatokat , gyámügyi feladatokat ellátó , általános szociálpolitikai , hagyatéki , vállalkozással kapcsolatos ügyintéző 1 fő
• pénzügyi csoport : gazdálkodási ügyintéző 3 fő ,adóügyi ügyintéző 2 fő , házipénztáros 1 fő
• építésügyi ügyintéző 1 fő ,
• kisegítők : karbantartási feladatok , közterület tisztántartásért felelős személy 1 fő , takarítónő 1 fő – 6 órás részfoglalkoztatású - ,

Összesen 13 főfoglalkozású , 1 fő részfoglalkozású dolgozó .

3. a ) Az igazgatási csoportot közvetlenül az aljegyző irányítja , aki a jegyző távolléte esetén ellátja a helyettesítését .

b.) A pénzügyi csoportot közvetlenül 1 fő csoportvezető irányítja

4. A hivatal a képviselőtestület által az alábbiakban meghatározott rend szerint tart ügyfélfogadást:

hétfő: 8.00 - 12.00 szerda: 8.00 - 17.30 péntek: 8.00 - 12.00 óráig

polgármester ügyfélfogadási ideje: szerda 14.00 -16.00 óráig

A jegyző ügyfélfogadási ideje: megegyezik a polgármesteri hivatal ügyfélfogadási idejével.

A hivatal munkarendje:

Hétfő, kedd, csütörtök 8.00 -16.00
Szerda 7.30-17.00

Péntek 7.30- 13.30 óráig

5.A hivatal munkarendje :

a) A polgármester és a jegyző szükség szerint, de legalább negyedévente munkaértekezletet tart .

b) Az önkormányzat bizottságai szervezési és adminisztrációs feladatait a következők látják el :

Pénzügyi ellenőrző Bizottság : gazdálkodási csoportvezető

Szociális Bizottság : aljegyző

Oktatási Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság : jegyző

Környezetvédelmi Bizottság : építésügyi ügyintéző

Ügyrendi Bizottság : jegyző

6.A hivatalba érkező postát általában a polgármester és a jegyző együtt bontja. Egyikük távolléte esetén egyedül bontják a postát. A postabontás után az ügyiratot - szignálni kell az érintett ügyintézőre.

7.A kiszignált iratok iktatása, az ügyintézőhöz való eljuttatása a titkársági feladatokat ellátó ügyintéző feladata

8. A jegyző gyakorolja a kiadmányozási jogot azokban az önkormányzati ügyekben , amelyek ellátásáról a képviselő- testület vagy a polgármester esetenként megbízza . Továbbá gyakorolja azokban az ügyekben , amelyeket a jogszabály hatáskörébe utal vagy átruházott hatáskörben lát el , az alábbi kivételekkel :

A kiadmányozás rendje :

Általánosan :

Környezettanulmányok , idézések , megkeresések , hiánypótlási ügyek , adategyeztetések ,

Anyakönyvvezető : anyakönyvi ügyek ,

Adóügy: belső hiánypótló levelezések , idézések , értesítések adóegyenlegekről ( nem határozatok )

Építésügy:hiánypótlási felhívások , értesítés helyszíni szemle kitűzéséről ,

Az aljegyző a jegyző távolléte esetén mindazon iratok aláírására jogosult , amelyet a jegyző saját hatáskörében megtehet .

A helyettesítéskor a kiadmányozási jog gyakorlása során az aláírás az alábbiak szerint történik :

A jegyző megbízásából aljegyző

A részleges kiadmányozási jog gyakorlása során az aláírás az alábbiak szerint történik

A jegyző megbízásából adóügyi előadó

9. Az ügyintézők a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást. Az ügyviteli dolgozók helyettesítéséről a jegyző gondoskodik.

10. A hivatal munkaideje: heti 40 óra, mely magában foglalja a 30 perc munkaközi szünetet.

11. A képviselőtestület a külön rendeletben megállapítottak szerint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.évi XXIII. törvény 48/A. § (4) bekezdés c) pontja alapján képzettségi pótlékot állapított meg. A képzettségi pótlékra jogosító munkakörök az alábbiak: gazdálkodási főmunkatárs,gazdálkodási főelőadó,házipénztár kezelő, csatornaügyi előadó

IV. Hivatali munka egyéb szervezési

kérdései

1. A személyre szóló érdemi ügyintézői és egyéb /fizikai, ügyviteli/ feladatokat ellátó munkakörét a jegyző munkaköri leírásban határozza meg.

1.A hivatal bélyegzője: körbélyegző a hivatal megnevezésének feltüntetésével, középen a Magyar Köztársaság címerével, és a címer alatt a számozással. A bélyegzők megrendeléséről a gazdálkodási ügyintézőn keresztül a jegyző gondoskodik.

A használatra kiadott bélyegzőkről a megbízott köztisztviselő nyilvántartást vezet A nyilvántartó a használatra kiadott bélyegzők meglétét évente ellenőrizni köteles. A bélyegzők nyilvántartásáért felelő a használatra történő átadás során a bélyegző­ lenyomat mellett az átvevővel aláíratja . A bélyegzőkezelő anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik a bélyegző jogszerű használatáért Ha valamely dolgozó a rábízott bélyegzőt elveszti erről a jegy­ zőt írásban köteles értesíteni. A vezető köteles az elvesztés körülményeit, és a dolgozó felelősségét megvizsgálni. Az elhasználódott, megrongálódott vagy feleslegessé vált bélyegzőt a megbízott sze­mély részére vissza kell adni, aki azt jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisíti. A jegyzőkönyvet a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni. Ha megszűnik a bé­lyegzőt kezelő dolgozó jogviszonya, a bélyegző visszaadását az átvevő nyilatkozaton igazolni kell. A bélyegzőkezelő köteles a hivatal bélyegzőit zárt helyen tartani munkaidőn kívül.

3. Nyomtatványok, szakkönyvek, folyóiratok, kiadványok megrendelését a köztisztviselő köteles a jegyzővel, illetve a gazdálkodásért felelős köztisztviselővel egyeztetni, illetve ezekre megrendelést elküldeni.

4. Ügyiratkezelés, ügyintézés:

A hivatal ügyiratkezelése manuálisan- kézi iktatókönyv használatával történik. Az ügyiratok iktatását és kezelésükkel kapcsolatos teendőket a jogszabályi előírások szerint az azzal megbízott köztisztviselő látja el. Az ügyintéző az ügyet az ügyintézési határidőn belül köteles elintézni. A titkos iratok kezelését és megőrzését szintén az általános iktatással megbízott köztisztviselő látja el .

Az iktatást végző köztisztviselő minden hónapot követő 5-éig ügyirathátralék kimu­ tatást készít, melyet a jegyzőnek átad .

Az érdemi ügyintézői feladatokat ellátó köztisztviselők (ideértve a jegyzőt, és a polgármestert is) naprakészen köteles vezetni az előadói könyvet

Fő szabályként valamennyi külső szervtől érkező iratot, továbbá a saját kezdeménye­zésre indult ügyek alapiratát be kell iktatni.

A polgármesteri és jegyzői utasításokat - főszámra történt iktatás után évente kezdődő folyamatos sorszámozással, egységes jelölést alkalmazva kell kiadni.

Pl. .../1999. ... sz. Polgármesteri utasítás

Az utasítások nyilvántartását és közzétételét az ezzel megbízott köztisztviselő latjáéi.

A hivatal egészére vonatkozóan a jegyző felügyeli az ügyiratkezelés és kiadmányozás rendjét, annak megtartását és indokolt esetben megteszi a szükséges intézkedéseket.

A napi postát a polgármester bontja, az iratokat pedig a jegyző szignálja.

A hivatali helyiségek rendje

1.Az iroda és közős helyiségek rendje, a kulturált ügyfélfogadás biztosítása minden köz­ tisztviselő kötelessége.

2. Az. irodák, közős helyiségek tisztaságáért, napi rendszeres takarításáért a takarítónő felelős, aki ezt munkaköri leírása szerint köteles ellátni.

3. A munkavédelmi, tűzrendészet! előírásokat minden dolgozó köteles betartani és betartatni.

4. A munkaidő befejeztével, illetve azon túl végzett hivatali munka esetén minden dolgozó köteles az ügyiratokat és bélyegzőket elzárni, irodájának ablakainak bezárását ellenőrizni, meggyőződni arról, hogy gépeket, eszközöket kikapcsolta

5. A dolgozó köteles irodáját bezárni, amennyiben abból, illetve a hivatal épületéből távozik, úgy a kulcsot a kijelölt helyre helyezni.

A hivatali bejárati kulcsok őrzéséről a köztisztviselő köteles gondoskodni, azt a jegyző tudta nélkül illetéktelen személynek nem adhatja át.

6.Az irodák, illetve a hivatali épület bezárásáról ( riasztórendszer beüzemeléséről)a takarítónő, illetve hivatali időn túli épület irodahasználat esetén a köztisztviselő gondoskodik .

7. A hivatal fénymásolójának lekapcsolásáról, annak felügyeletével megbízott köztisztviselő köteles gondoskodni a munkaidő befejezését követően A fénymásoló használatára hivatali céltól eltérés esetén díjfizetés esetében jogosult a megbízott személy.

8. A helyiségekből berendezési, felszerelési tárgyakat, eszközöket csak a polgármester, vagy a jegyző engedélyével lehet kivinni.

9. Amennyiben a hivatal helyiségeiben bármilyen rendellenesség előfordul (betörés, lopás, rongálás stb.) azt a jegyzőnek, vagy a polgármesternek haladéktalanul jelenteni kell.

10. A hivatal kommunikációs rendszereit (telefon, fax, internet) csak hivatali ügyek intézésére használhatják a dolgozók.

VI. Záró rendelkezések

Az ügyrend folyamatos vezetéséről és naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

Rácalmás Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

11 /1999. (XI.17.) sz. rendeletének

4. sz. melléklete

A képviselő- testületi bizottságok tagjai :

Ügyrendi Bizottság

Steiner Lajos elnök

Veress János

Dr Varga Szabó Lajos

Pénzügyi Bizottság

Berzai Ferenc elnök

Kirinovits Tamás

Steiner Lajos

Szociális Bizottság

Veress János elnök

Vizi István

Kirinovits Tamás

Szloboda Andrásné külső tag

Schillinger Ferencné külső tag

Környezetvédelmi Bizottság

Jacsó Rudolf elnök

Garda István

Kirinovits Tamás

Közbeszerzési Bizottság

Schrick István elnök

Steiner Lajos

Kukucska Gyula

Szalai Árpád

Vizi István

Veress János

Jacsó Rudolf

Horváth Mihályné

Kulturális , oktatási és Idegenforgalmi Bizottság

Vizi István elnök

Németh Miklósné

Varga Szabó Lóránt külső tag

Rácalmás Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

11 /1999. (XI.17.) sz. rendeletének

5. sz. melléklete

Bizottságok feladatai és hatáskörei

Pénzügyi Bizottság feladatai és hatásköre

1. Véleményezi az éves költségvetési javaslatot, megtárgyalja a féléves, három negyedéves, éves beszámoló tervezeteit és ellenőrzi végrehajtásukat.

2.Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, vagyonváltozás (vagyonnövekedés-csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

3. Megtárgyalja és állást foglal minden költségvetést érintő testületi előterjesztéssel kap­ csolatosan.

4. Javaslatot tesz és vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

5.A vizsgálati eredményekről a képviselőtestületet a polgármester útján haladéktalanul tájékoztatni köteles. Ha a testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyel, a vizs­gálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

6. Vizsgálja és véleményezi az önkormányzati intézmények alapításának, összevonásának és megszüntetésének, átalakulásának indokoltságát.

7. Javaslatot tesz a polgármester illetményének és jutalmának megállapítására.

Kulturális Oktatási és Idegenforgalmi Bizottság feladatai és hatásköre

1.Az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról való gondoskodás, közművelődési, művé­ szeti tevékenység, sport támogatása, az egészséges életmód feltételeinek elősegítése.

2. Javaslatot tesz a Pénzügyi Bizottságnak, illetve a Képviselőtestületnek az éves költségve­tés ágazatot érintő előirányzataiban.

3. közreműködik a tanév előkészítéssel kapcsolatos feladatok megoldásában.

4.Véleményezi a közoktatási intézmények nevelési programját, előterjeszti a Képviselőtes­ tületnek elfogadásra.

5.A Képviselőtestület elé terjeszti a közművelődési tárgyú megállapodások tervezeteit.

6.Támogatja és segíti a nevelési-oktatási intézményekben dolgozók családi és ifjúságvédel­ mi munkáját Együttműködik a gyermekvédelemmel foglalkozó egyéb szervekkel.

7. Javaslatot tesz a Testületnek önkormányzati kitüntetések és elismerő címek adományozá­sának döntéseihez.

8. Az SZMSZ-ben meghatározott községi rendezvények, ünnepélyek megrendezéséhez, szervezési feladataihoz támogatást nyújt.

9.Előkészíti a szobor, emlékmű, emléktábla állítási feladatainak végrehajtását.

10 .Javaslatot tesz a helyi újság szerkesztő bizottsága összetételéről.

11.Előkészíti, majd a Testület elé terjeszti az oktatási, közművelődési, idegenforgalmi koncepciót.

12. Felmutatja és érvényre juttatja a község idegenforgalmi szempontból jelentős adott­ ságait. Javaslatot tesz a településről információs kiadványuk megjelentetésére. Az információs kiadványok tartalmát előkészíti.

Környezetvédelmi Bizottság feladatai és hatásköre

1.Környezet- és természetvédelmi szempontból véleményezi a kiemelt beruházásokat.

2. Javaslatot tesz környezetvédelmi szempontból védett területek, ingatlanok, ingóságok helyi védelem alá helyezésére. Segíti a jegyző munkáját a rendelet kidolgozásában.

3. Felhívja a figyelmet hatósági intézkedés megtételéhez környezeti ártalmak megszünte­ tésére, illetve csökkentésére.

4. Figyelemmel kíséri a község környezet- és természetvédelmi helyzetét, a környezetvédelmi előírások érvényesítését

5. A környezetvédelmi szempontok érvényesülése érdekében véleményt nyilvánít az Álta­ lános Rendezési Tervben és a Szabályozási Tervekben foglaltakról.

6. A környezetvédelmi szempontok érvényesülése érdekében véleményt nyilvánít az Általános Rendezési Tervben és Szabályozási Tervekben foglaltakról.

7. A hagyományos területrészek értékeinek megőrzése érdekében figyelemmel kíséri a mű­ emlékek és a községképi jelentőségű épületek, terek, utak, utcák védelmét

A Szociális Bizottság feladatai és hatásköre

1. Véleményt nyilvánít a szociális ágazató rendelettervezetekről, és véleményéről tájékoztatja a Képviselőtestületet.

2. A szociális törvény alapján a Képviselőtestület hatáskörébe utalt ügyekben dönt a helyi rendelet alapján átruházott hatáskörben.

3. Véleményezi és javaslatot tesz a költségvetés szociális jellegű feladataihoz szükséges pénzeszközök tervezésére.

4.A költségvetésben meghatározott szociális pénzeszközök szakfeladaton belüli átcsopor­ tosításokat és felhasználásukat javasolja a Képviselőtestületnek

5.A bizottság elnöke a bizottság döntéseiről készített iratokra vonatkozóan kiadmányozási joggal rendelkezik.

6. Véleményezi a feladatkörébe tartozó napirendek összeállítását, a szociális intézmények működését

7. Figyelemmel kíséri a község szociális helyzetét, közreműködik a szociális el látásra vonat­kozó igényfeltárásokban.

8.Közreműködik a szociális gondozás hatékony megszervezésében, a rendszer fejlesztésében.

9. Figyelemmel kíséri és segíti a család- és gyermekvédelmi törekvéseket, ajánlásokat dolgoz ki a hátrányos helyzetűek és veszélyeztetettek védelmére.

Az Ügyrendi Bizottság feladat és hatásköre

1. Ellátja a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével,valamint az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálásával kapcsolatos feladatokat

2. A szervezeti és működési szabályzat karbantartása, szükségessé váló módosítások kezdeményezése.

3. Figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, kezdeményezi a hatályos jogszabályi változásokat, kezdeményezi a hatályos önkormányzati rendeletek aktualizálását.

4. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási rend: A vagyonnyilatkozatokba történő betekintést a kérelem megvizsgálást követően a bizottság engedélyezi a

kérelem benyújtását követő 5 munkanapon belül.

A vagyonnyilatkozat 2 bizottsági tag együttes jelenlétében tekinthető meg. A

vagyonnyilatkozat őrzéséről és zárt helyen történő tartásáról a jegyző gondoskodik.

Csatolmány	Méret
SZMSZ_egyseges.pdf	197.62 KB