Rácalmás Önkormányzat

Rácalmás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének
13/1995. (VII. 31.) számú Ök. rendelete
a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák helyi szabályairól

Rácalmás Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete, a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. 138. §-ában (továbbiakban: Sztv.) kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I.

Általános rendelkezések

Rendelet hatálya

1. §.

(1) A rendelet hatálya kiterjed Rácalmás Nagyközség közigazgatási területén:

• Lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,
• Bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,
• Letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
• A magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre,
• Az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. tv. rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira,
• A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint
• A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 32/B. §. (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosult körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(2) Ha a Sztv. illetve annak végrehajtási rendeletei másképpen nem szabályozzák, e rendelet alapján adható:

a) Pénzbeli ellátások:

• Időskorúak járadéka
• Rendszeres szociális segély
• Lakásfenntartási támogatás
• Ápolási díj
• Átmeneti segély
• Temetési segély

b) Természetbeni ellátások:

• Köztemetés
• Közgyógyellátás
• Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
• Lakásfenntartási támogatás

c) Személyes gondoskodást nyújtó ellátás:

• Házi segítségnyújtás

Értelmező rendelkezések

2. §.

E rendelet alkalmazásában:

Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben ismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabály alapján folyósított nyugdíjat.

Nem minősül jövedelemnek: a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás.

Hajléktalan:

A bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, továbbá, aki bejelentett lakóhellyel rendelkezik ugyan, de éjszakáit rendszeresen közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.

Illetékességi szabály: lakcím szerint - az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol a kérelmező életvitelszerűen lakik.

Fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol:

• az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 (azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik);
• a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9;
• az első és második gyermek arányszáma gyermekekként 0,8;
• minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7;
• a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0 (azzal, hogy az első nagykorú családtag és a házas- vagy élettárs arányszáma további 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül).

Általános eljárási szabályok

3. §.

(1) A támogatások odaítélésének hatáskörét:

• átmeneti segély (kivéve krízissegély),
• temetési segély,
• normatív lakásfenntartási támogatás,
• az Sztv. 43/B. §. (1) bekezdése alapján - 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozó részére - megállapított ápolási díj vonatkozásában,
• a szociális alapszolgáltatásokra-étkeztetés és házi segítségnyújtásban részesülők-jogosultak megállapítása Rácalmás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális Bizottságára,
• átmeneti segély (krízissegély),
• kamatmentes kölcsön,
• köztemetés vonatkozásában a polgármesterre ruházza át.

(2) A Szociális Bizottság és a polgármester az (1) bekezdés alapján hozott határozata ellen a fellebbezés elbírálása Rácalmás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének hatáskörébe tartozik.

4. §.

(1) A szociális ellátás iránti kérelmet - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a polgármesteri hivatalnál kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell az egyes ellátási formákhoz e rendeletben előírt igazolásokat.

(2) Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat a felhívás ellenére a megjelölt határidőre nem pótolja a kérelmet, el kell utasítani, illetve az eljárást meg kell szüntetni.

(3) A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga , illetve családja vagyoni viszonyairól igazolást csatolni. Ha jövedelmi viszonyi más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, adóköteles jövedelmére vonatkozóan köteles büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(4) A jövedelmi viszonyok igazolásánál irányadó időszak, ha az egyes ellátási formákra vonatkozó előírások másként nem rendelkeznek:

• havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetében a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap,
• egyéb jövedelem esetében a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap.

(5) Ha a kérelmező kérelmében a csatolt nyilatkozatokon valótlan adatot közöl, vagy a szociális ellátást biztosító szervet egyéb módon megtéveszti a kérelmet a Szociális Bizottság, a polgármester, a jegyző elutasítja, a megállapított ellátást – a Sztv. 17. §-ában meghatározottak szerint köteles visszafizetni.

(6) Nem lehet kötelezni a kérelmezőt olyan adatok igazolására, amelyek a polgármesteri hivatal által vezetett, bármely nyilvántartásból megállapítható.

(7) Amennyiben a kérelmező, illetve a vele egy háztartásban élők egy főre jutó jövedelme a támogatások odaítélésénél irányadó összeghatárt nem éri el, de életkörülményeik arra utalnak, vagy az önkormányzatnak, vagy annak jegyzőjének hivatalos tudomására jut olyan adat vagy tény, hogy a kimutatott jövedelmen kívül egyéb jövedelemmel is rendelkeznek, akkor a Szociális bizottság, a polgármester, a jegyző felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Mindez a kérelem benyújtását megelőző időszak 6 havi gáz, áramdíj, vízfogyasztás számlája. Nyilatkozatát parabolaantenna, mobiltelefon használatáról, annak havi fenntartási költségeiről, gépkocsi tulajdon és használatával összefüggő kiadások összegszerű felsorolása.

Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem

50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(8) A támogatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények, jövedelmi-vagyoni viszonyok megváltozását követő 15 napon belül köteles a polgármesteri hivatalban írásban bejelenteni.

Lényeges körülménynek minősül, ha a jogosult:

a) jövedelmi-vagyoni viszonyaiban, illetve szociális helyzetében olyan változás következik be, amelynek eredményeként az egy főre jutó rendszeres havi jövedelem legalább 20%-al módosul

b) közös háztartásban élők létszáma megváltozik.

(9) Nem részesíthető rendszeres pénzbeli támogatásban az a személy, akinek családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hússzorosát kitevő forintértékű vagyontárggyal rendelkező családtag él. Kivéve: azaz ingatlan, amelyben a kérelmező és családja lakik, továbbá az a jármű, vagy gépi meghajtású termelő-és munkaeszköz, amelyet egyéni vagy társas vállalkozásban a segélyt kérő vagy családtagja jövedelemszerzéshez használ, és az olyan jármű, amelyet a család valamely tagjának mozgáskorlátozottsága indokol és a mozgáskorlátozott családtag munkába járásához, vagy iskolába járáshoz használ.

(10) A mozgáskorlátozottság tényét a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 169/1995. (XII. 27.) Kormány rendelet szerinti orvosi igazolással igazolja a kérelmező.

(11) E rendelet 1. §. (1) bekezdésének e) és f) pontja szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállam, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más állam illetékes hatóságának igazolása (továbbiakban: Pest Megyei Igazgatóság) jár el. A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére a Pest Megyei Igazgatóság 90 napon belül köteles az eljárást lefolytatni.

5. §.

(1) A szociális igazgatási ügyek előkészítése és eldöntése a Szociális Bizottság, illetőleg a polgármester feladata. A döntések végrehajtása - személyes gondoskodást nyújtó egyes intézményi ellátások kivételével - az igazgatási főtanácsos feladata. Az előkészítő és végrehajtást szervező munkára az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény előírásait kell alkalmazni.

(2) A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultságot az igazgatási főtanácsos közreműködésével a Szociális Bizottság, a polgármester és a jegyző köteles kétévente, az ellátás összegét pedig évente felülvizsgálni.

(3) A támogatások odaítélése előtt az alapos döntéshozatal biztosítása érdekében a Szociális Bizottság környezettanulmányt készít.

(4) A körülmények tisztázása során az igénylő a Szociális Bizottsággal és igazgatási főtanácsossal együttműködni köteles. Ennek hiányában a kérelem elutasítható.

(5) A megállapított időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély valamint a normatív alapon megállapított lakásfenntartási támogatás meghatározott összegének állami költségvetésből történő visszaigénylése a jegyző feladata.

(6) Az önkormányzat által rendszeres juttatásban (lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, gyermekintézmény étkezési díjkedvezményben) részesülő kérelmező csak rendkívüli, megélhetést súlyosan veszélyeztető helyzet esetén részesíthető rendkívüli támogatásban.

(7) A segélyre való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából a támogatásra jogosult személyekről a jegyző, az igazgatási főtanácsos közreműködésével nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmát a Sztv. 18. §-a határozza meg.

(8) A készpénzben felvett segélyek esetén a Szociális Bizottság határozatában rendelkezhet arról, hogy a segélyezettnek a pénz felvételéről számított 15 napon belül el kell-e számolnia.

(9) Amennyiben a segélyezett elszámolási kötelezettségének maradéktalanul nem tesz eleget, az elszámolásra nyitva álló határidő leteltétől számított 6 hónapon belül átmeneti segélyben nem részesülhet. Az elszámolási kötelezettségről rendelkező határozatban - az elszámolás elmaradása esetére - kilátásba kell helyezni a joghátrány alkalmazását.

(10) A segélyezett a 15 napos határidő elmulasztása esetén, amennyiben az neki nem volt felróható, a határidő elteltétől számított 3 hónapon belül igazolási kérelemmel élhet.

II.

Pénzbeli ellátások

Lakásfenntartási támogatás

6. §.

(1) Lakásfenntartási támogatásban részesíthető az a magánszemély, aki Rácalmás közigazgatási területén bejelentett lakhellyel, tulajdonosként, bérlőként, társbérlőként, haszonélvezőként, ágybérlőként lakik.

(2) Rácalmás Nagyközség Szociális Bizottsága a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújt,

• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 38. §. (1)–(4), (6)-(8) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak (továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás)

(3) A normatív lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakásfenntartási támogatását a fenti törvény (Sztv.) 38. §. (2)-(3)-(4) és (6)-(7)-(8) bekezdése szerint kell meghatározni. A törvény rendelkezik a jogosult személyekről, az elismert havi költségről és figyelembe vehető lakásnagyságról, a lakásfenntartás egy hónapra jutó összegéről, s annak kiszámolási módjáról.

A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani, a kérelem benyújtása hónapjának első napjától.

Átmeneti segély

7. §.

(1) Átmeneti segély nyújtható annak a rászorulónak, aki időszakosan, vagy tartósan önhibáján kívül létfenntartási gonddal küszködik és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, alkalmanként jelentkező többletkiadásai miatt anyagi segítségre szorul, rendkívül súlyos válsághelyzetbe került.

(2) Átmeneti segélyként időszakosan vagy alkalmanként adható segély, illetve kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(3) A határozott idejű segély időtartama legfeljebb 6 havi folyamatos segélyezést jelenthet.

(4) Átmeneti segély egy naptári éven belül ugyanazon jogosultnak hatszor adható. Többször nyújtott segélyek összege évente nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át.

(5) Átmeneti segélyt készpénz vagy természetbeni ellátás formájában lehet megállapítani.

(6) Természetbeni ellátás megállapítása különösen indokolt, ha a jogosult szociális körülményei, vagy az eljáró szerv hivatalos tudomása alapján valószínűsíthető, hogy a támogatás pénzben történő juttatása nem a kívánt célra kerülne felhasználásra.

(7) Az 5. §. (9) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, ha az átmeneti segély elmaradása a kérelmező életét veszélyeztetné, vagy az életét aránytalanul megnehezítené.

8. §.

(1) Nem állapítható meg átmeneti segély annak a személynek:

a) akivel szemben a jegyző, vagy a polgármesteri hivatal ügyintézője – hatáskörében eljárva – az államigazgatási eljárásról szóló törvény szabályainak alkalmazásával bírságot szabott ki, vagy akit szabálysértési ügyben, büntetőügyben született határozattal pénzbírság, illetve pénzbüntetés megfizetésére köteleztek,

b) aki a polgármesteri hivatallal szemben fennálló érvényes szerződésből fakadó fizetési kötelezettségének nem tesz eleget,

c) akinek munkanélküli járadékát neki felróható okból szüntették meg kivéve, ha a segély elmaradása az életét veszélyeztetné.

(2) Amennyiben a kérelmező, vagy vele együtt élő 16. életévét betöltött személy nyilatkozata szerint semminemű jövedelemmel nem rendelkezik, csatolnia kell a Munkaügyi Központ igazolását, hogy munkanélküli járadékra nem jogosult és részére munkahelyet nem tudnak felajánlani.

9. §.

(1) Az átmeneti segély fajtái:

• krízissegély,
• egyszeri segély,
• határozott idejű segély,
• kamatmentes kölcsön.

10. §.

(1) Krízissegélyben kell részesíteni azt a személyt, aki önmaga vagy családja létfenntartásáról azért nem tud gondoskodni, mert ebben a váratlanul felmerült krízishelyzete megakadályozza. Ilyen különösen a baleset, a megbetegedés és az elemi kár esete.

(2) A baleset, megbetegedés tényét orvosi igazolással kell alátámasztani.

(3) Elemi károsultnak kell tekinteni azt a személyt, akinek elemi csapás (árvíz, talajvíz, villámcsapás, föld vagy az általa lakott ingatlana, illetve ingósága oly mértékben pusztult el, hogy létfenntartása átmenetileg lehetetlenné, vagy nagymértékben veszélyeztetetté vált. Az elemi kár tényét és mértékét Rácalmás Nagyközség műszaki ügyintézőjének igazolásával és szükség szerint szakértői véleménnyel kell alátámasztani.

(4) Sürgős szükség esetén, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják - a krízissegély bizonyítási eljárás nélkül - az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható. Ilyen esetben a polgármester megbízásából a Szociális Bizottság a határozathozatalt követő 15 napon belül ellenőrzéssel győződhet meg a nyilatkozat valódiságáról.

11. §.

(1) Amennyiben a kiskorú gyermeket egyedülálló szülő neveli, vagy a nagykorú középfokú vagy felsőfokú tanulmányokat folytató személyt szülője tanulmányai folytatásában, mint egyedülálló szülő támogatja, akkor a meghatározott jövedelemhatártól felfelé 20 %-kal el lehet térni, kivéve, ha a tanulmányokat folytató személy házastársi vagy élettársi kapcsolatban él.

(2) Alkalmanként segély gyógyszertámogatásként illetve EB által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatási díjként is megítélhető.

12. §.

(1) Határozott idejű - 6 havi, havi rendszerességgel - átmeneti segélyben részesíthető az a személy, aki önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon tartósan nem tud gondoskodni (pl. jövedelemkiegészítő támogatásként).

(2) Indokolt az átmeneti segély megállapítása annak a személynek (kérelmezőnek), akinek az egy főre jutó havi jövedelme:

• egyedül élő illetve gyermekét egyedül nevelő esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 200 %-át nem haladhatja meg,
• kettő vagy több együtt élő személy esetében a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg.

(3) Egy éven keresztül havi rendszerességgel - legalább 1. 000.- Ft, legfeljebb 2. 000.- Ft összegű - átmeneti segélyre (gyógyszertámogatásra) jogosult az a kérelmező, aki e rendelet 19. §-a szerint, közgyógyellátásra nem jogosult, de akinek a havonta rendszeresen rendelt összes - társadalombiztosítás által finanszírozott és nem finanszírozott - gyógyszerköltségének a család összes jövedelméből történő levonása után számított egy főre jutó havi jövedelme, nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150 %-át, egyedül élő illetve gyermekét egyedül nevelő esetében a 200 %-át.

Kamatmentes kölcsön

13. §.

(1) Kérelemre pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön nyújtható az alábbiak szerint.

(2) Kamatmentes kölcsön egy naptári éven belül ugyanazon jogosultnak egyszer adható. Az egy háztartásban élők esetében egy naptári éven belül csak egy jogosult veheti igénybe. Aki kezességet vállal egy másik jogosult kamatmentes kölcsönének igénylésekor a kezessége lejártáig nem részesülhet kamatmentes kölcsönben.

(3) Kölcsön nyújtható annak a személynek, aki rendszeres társadalombiztosítási ellátásra jogosult, a jogosultság megállapítása és folyósításának kezdete közötti időszakra (nyugdíjfolyósításáig).

A mindenkori nyugdíjminimum 50%-ának megfelelő összegű, havonta kifizetésre kerülő kölcsön az ellátás folyósításának kezdetéig, legfeljebb azonban 6 hónapi időtartamra folyósítható.

(4) A társadalombiztosítási ellátás folyósításának kezdetekor a kölcsönt egy összegben kell visszafizetni az önkormányzat számlájára.

(5) Kölcsön nyújtható annak a személynek, aki a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges állagmegóvási munkák költségeinek fedezésére önerőből nem képes.

(6) Kölcsön nyújtható annak a személynek, aki az ingatlana megóvásához szükséges életvédelmi célokat szolgáló beavatkozások költségeit önerőből fedezni nem tudja.

(7) Kölcsön nyújtható annak az eltemettetőnek temetésre, aki e rendelet 17. §. (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelel.

(8) Az e §. (2) és (5) bekezdéseiben meghatározott kölcsönfajták esetében a kölcsön összege a kiadások, illetve költségek számlával vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolt mértéke, de maximum 50. 000.-Ft lehet.

(9) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének határideje legfeljebb 6 hónap.

(10) Kölcsönben az a személy részesíthető, akinek jövedelme:

• egyedül élő ill. gyermekét egyedül nevelő személy esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át,
• minden egyéb esetben az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg.

(11) A kölcsön iránti kérelmet házasságban élő személyek esetén a házastársaknak együttesen kell előterjeszteniük, élettársi kapcsolatban élő személyek esetében a feleknek nyilatkozniuk kell, hogy élettársak és a kölcsön iránti kérelmet, a felhasználás módját megjelölve, mindkettőjüknek alá kell írni.

(12) A polgármester az átruházott hatáskörében - a Szociális Bizottság véleményének kikérése mellett - a hozott határozata alapján a jogosulttal kölcsönszerződést köt, amelyben a visszafizetés bizonyítása érdekében a kölcsönfelvevőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a munkabéréből, illetve egyéb jövedelméből a kölcsön levonható.

(13) A szerződésben mindkét házastársat, az élettársat egyetemlegesen adóstársként kell feltüntetni, valamint a 10. 000.- Ft feletti kölcsön esetében két fő kezes állítása szükséges.

(14) A kölcsön folyósításáról szóló megállapodásban ki kell kötni, hogy amennyiben az adós, vagy egyetemleges adóstársak bármely havi törlesztő részlet befizetését elmulasztják, vagy azzal késedelembe esnek, a hátralévő teljes kölcsönösszeg egy összegben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv. 232. §. (2) bekezdésében meghatározott kamattal együtt esedékessé válik.

(15) A kölcsön folyósításáról szóló megállapodásban a kölcsön visszafizetésének megkezdésére legfeljebb 3 hónap halasztást engedélyezhet – a Szociális Bizottság véleményének kikérése után – a polgármester.

(16) Nem részesíthető újabb kölcsönben az a személy, aki korábbi kölcsön törlesztésére irányuló kötelezettségének neki felróható okból nem tett eleget, vagy a kölcsönösszeg visszakövetelésének polgári peres úton, vagy fizetési meghagyás kibocsátásra irányuló eljárás során kellett érvényt szerezni.

(17) Nem nyújtható újabb kölcsön annak a személynek, aki a részére korábban nyújtott kölcsön teljes összegét még nem törlesztette.

Rendszeres szociális segély

14. §.

(1) A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás.

(2) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90 %-ának szorzatával.

(3) A rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a 32/1993. (II. 17.) számú kormányrendelet 5. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot, valamint e kormányrendelet 1. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, és a kérelmező tula jdonában lévő ingatlan (ingatlanok) tulajdoni lap másolatát, továbbá:

a) a munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztett 18. életévét betöltött aktív korú kérelmező esetén az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének I. fokú orvosi bizottsága

• a munkaképesség csökkenésének %-os mértékéről készült – szakvéleményét.

b) vak személy és fogyatékos személy esetében a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságának igazolását arról, hogy vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül. Nem kell mellékelni az igazolást, ha a helyi önkormányzat jegyzője állapította meg határozatával a vakok személyi járadékára való jogosultságot.

c) aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében:

• a megyei, fővárosi munkaügyi központ, illetőleg annak kirendeltsége (a továbbiakban együtt: munkaügyi központ) igazolását a munkanélküli járadék folyósítási időtartamának lejártáról, valamint arról, hogy a nem foglalkoztatott személy álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy
• a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamának lejártáról szóló határozatot, vagy
• a munkaügyi központ igazolását arról, hogy a munkanélküli járadékra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, valamint
• ha együttműködési kötelezettség áll fenn, a munkaügyi központ igazolását annak teljesítéséről, vagy
• a Szt. 37/A §. (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott ellátások megszüntetéséről szóló határozatot, továbbá
• nyilatkozatot arról, hogy kereső tevékenységet nem folytat ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát, valamint
• az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratot vagy annak másolatát.

(4) A rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeit a Sztv. 37/A. §-a határozza meg.

(5) Aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülő köteles:

a) A rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemben nyilatkozni, hogy az együttműködésre kijelölt szervvel – a Fejér Megyei Munkaügyi Központ Dunaújvárosi Kirendeltségével – és az önkormányzattal, az együttműködést vállalja.

(b) Ennek keretében köteles a munkaügyi kirendeltségen megjelenni, a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodni és teljesíteni a programban foglaltakat, valamint havonta a kirendeltségénél jelentkezni és a számára - az Sztv. 37/H. §. (6) bekezdése szerint - megfelelő munkalehetőséget elfogadni.

c) Rácalmás Nagyközség Önkormányzat által szervezett:

• közmunka,
• közhasznú munka,
• települést érintő közfeladat ellátása céljából szervezett egyéb – számára megfelelő – munkát elvállalni, legalább 30 munkanap időtartamra.

d) A rendszeres szociális segélyre való jogosultságról a települési önkormányzat jegyzője dönt, és a segélyre való jogosultságot kétévente felülvizsgálja. A felülvizsgálaton a jogosultnak személyesen kell megjelennie. A megjelenési kötelezettség elmulasztása esetén az ellátást meg kell szüntetni. Ha a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálata nyomán megállapítást nyert, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, a jegyző a segélyt továbbfolyósítja.

e) A segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálata során, a segélyben részesülő köteles együttműködni az igazgatási főtanácsossal. A felülvizsgálati formanyomtatványhoz csatolni kell a segélyezett családjának jövedelemigazolásait, tanköteles gyermekek esetében az iskolalátogatási igazolásokat és a munkaügyi kirendeltség igazolását az együttműködésről.

(6) Ha az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülő a munkaügyi kirendeltséggel kötött megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a munkaügyi kirendeltség 8 napon belül értesítést küld Rácalmás Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatal részére.

Amennyiben az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a támogatás 6 hónapig 75 %-os mértékben kerül folyósításra. Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén, a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát meg kell szüntetni.

(7) Együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha a munkaügyi központ kirendeltsége, illetve az önkormányzat által felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, továbbá ha a hivatal által megjelölt időben és helyen nem jelenik meg.

(8) Az aktív korú nem foglalkoztatott akkor köteles a munkaügyi kirendeltség, valamint az önkormányzat által felajánlott munkát elfogadni, ha

• a munka szakképzettségének, iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb színtű végzettségnek, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének, valamint az Flt. 25. §. (2) bekezdés b) és d) pontjának megfelel,
• a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét,
• egészségi állapota szerint a munka végzésére alkalmas, és
• a részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje az Flt. 25. §. (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott időtartam felét nem haladja meg és várható havi keresete legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének időarányos részét, eléri.

(9) Az aktív korú nem foglalkoztatott az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munka kivételével kereső tevékenységet nem folytathat.

Időskorúak járadéka

15. §.

(1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az időskorúak járadékára való jogosultságról a jegyző dönt.

(2) Az időskorúak járadéka iránti kérelemhez mellékelni kell a 32 /1993. (II. 17.) Kormányrendelet által előírt 4. sz. jövedelemnyilatkozatot.

Ápolási díj

16. §.

(1) Az ápolási díj a Sztv. 40. §-a szerint a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

A súlyosan fogyatékos vagy fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végző hozzátartozó részére megállapított ápolási díj jogosultságáról a jegyző dönt. A jogosultság és az igénylés feltételeiről, összegéről a Sztv. 41-44. §-a rendelkezik.

(2) Az Szt. 43/B. §-a értelmében, méltányossági alapon ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki rácalmási lakóhellyel rendelkezik, és aki 18 életévet betöltött tartósan beteg, rácalmási lakóhellyel rendelkező személy gondozását végzi feltéve, ha az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét, egyedülálló esetén a 150 %-át.

Az ez alapján megállapított ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a

80 %-a.

(3) Az ápolási díjat, a kérelem benyújtását követő naptól kell megállapítani. A megállapított támogatást utólag, minden hónap 10. napjáig kell a házipénztárból kifizetni. Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását, a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(4) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagság esetén magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett, ezért az ápolási díjat megállapító határozat egy példányát meg kell küldeni a gazdálkodási főelőadónak a támogatás folyósítása, valamint az ebből levonandó nyugdíjjárulék és társadalombiztosítási járuléknak az egészségbiztosítási pénztárhoz történő átutalása és a társadalombiztosítási igazolvány kiadása céljából.

(5) Ápolási díj a szociális törvényben felsorolt kizáró okok esetében nem állapítható meg.

Temetési segély

17. §.

(1) Temetési segély nyújtható annak a rácalmási lakhellyel rendelkező eltemettetőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, ha a meghalt személy rácalmási lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezett.

(2) A temetési segély iránti kérelmet az eltemettetésről gondoskodó személy a polgármesteri hivatal, igazgatási főtanácsosánál terjesztheti elő.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező saját, valamint a vele egy háztartásban élő személyeknek a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolást vagy nyilatkozatát. A kérelemhez mellékelni kell a temetkezési szolgáltató által a kérelmező részére kiállított számla eredeti példányát, valamint az elhunyt anyakönyvi kivonatát.

(4) A támogatás legkisebb mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 10 %-a , legfeljebb 15. 000.- Ft.

(5) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összege a mindenkori köztemetés összegével egyező.

(6) Nem állapítható meg temetési segély annak az igénylőnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250 %-át, egyedül élő illetve gyermekét egyedül nevelő esetében a 300 %-át.

(7) A segély iránti kérelmet, az eltemettetést követő 30 napon túl nem lehet benyújtani.

(8) Temetési segélyként kamatmentes kölcsön is megállapítható. Ezen ellátási forma megállapítására a

13. §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

III.

Természetben nyújtott szociális ellátások

18. §.

(1) E rendelet szerint egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók.

Természetbeni szociális ellátásként nyújtható:

(a) lakásfenntartási támogatás,

(b) átmeneti segély,

(c) temetési segély.

(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

(3) A természetbeni ellátás nyújtásának módja: az intézmény a szolgáltató részére a számla átutalással történő közvetlen kifizetése.

Közgyógyellátás

19. §.

(1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2) Méltányosságból, közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a szociálisan rászorult személynek, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10 %-át eléri, illetve meghaladja, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő, illetve gyermekét egyedül nevelő esetében a 300 %-át.

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

• az igénylő és családja jövedelemnyilatkozatát, és
• a beteg részére havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletről szóló orvosi igazolást, vagy
• a gyógyászati segédeszközök (hallókészülék), protetikai és fogszabályzó eszközök vásárlása esetében a szakorvos javaslatát és igazolását, a forgalmazó szaküzlet igazolását a fizetendő költség összegéről. Ugyanezen szabályok vonatkoznak ezek javítási költségeinek igazolására is.

(4) A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. A jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalától számított 15. nap.

IV.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Általános rendelkezések

20. §.

(1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják.

A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat.

E rendelet szerint alapszolgáltatás keretében biztosítja az önkormányzat a – HÁZI SZOCIÁLIS ELLÁTÓ SZERVEZETEN keresztül - Rácalmás közigazgatási területén a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban történő

• étkeztetést,
• házi segítségnyújtás keretében segítséget nyújt saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

(2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák igénybevétele céljából a kérelmet a HÁZI SZOCIÁLIS ELLÁTÓ SZERVEZET vezetőjének kell benyújtani.

Szociálisan rászorult és indokolt az alapellátás megállapítása annak a személynek (kérelmezőnek), akinek az egy főre jutó havi jövedelme:

• egyedül élő, illetve gyermekét egyedül nevelő esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 200 %-át nem haladhatja meg,
• kettő vagy több együtt élő személy esetében a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg.
• Aki életkora miatt saját ellátásáról gondoskodni képtelen,
• akinek ellátásáról hozzátartozója, vagy vele közös háztartásban élő családtagja önhibáján kívül gondoskodni nem tud.

Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki:

• mozgásában korlátozott,
• betegségben szenved,
• fogyatékossága miatt önmaga fenntartásáról gondoskodni képtelen,
• vagy a fenti felsorolt okok valamelyikének fennállása miatt eltartottjáról gondoskodni képtelen.

A szociális helyzet miatti rászorultságot az egy háztartásban élők jövedelemnyilatkozataival, az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi, illetve szakorvosi igazolással kell igazolni.

(3) Az ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapításának feltételei már nem állnak fenn,

b) a jogosult a személyi térítési díj megfizetésével önhibájából legalább 3 hónapja késedelembe esett.

(4) Az ellátásra jogosult hozzátartozója, vagy törvényes képviselője a házi szociális gondozók vezetőjének jogszabálysértő intézkedése ellen, illetve intézkedésének elmulasztása miatt a polgármesternél felülvizsgálatot kezdeményezhet.

(5) A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén az intézményvezető az elmaradt térítési díj behajtása iránt köteles intézkedni.

(6) Az ellátásokért - a rendelet 6. sz. mellékletében meghatározott térítési díjat kell fizetni.

Étkeztetés

21. §.

(1) Rácalmás közigazgatási területén az étkeztetés biztosítása az önkormányzat feladata.

(2) Étkeztetésre jogosult az a szociális helyzete vagy kora, illetve egészségi állapota miatt rászorult személy, aki önmaga vagy eltartottja részére átmeneti vagy tartós jelleggel a napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni nem tud.

(3) Ez az ellátási forma napi egyszeri meleg ebédet jelent.

Házi segítségnyújtás

22. §.

(1) Házi segítségnyújtási ellátásban részesülő jogosult

• az ebéd házhozszállítására,
• egyéni szükséglet szerinti gondozásra.

(2) A házi segítségnyújtást hivatásos gondozói hálózat biztosítja.

(3) A házi segítségnyújtást az intézményvezető megtagadhatja, ismételt esetben pedig az ellátást megszüntetheti, ha a segítségnyújtásra jogosult a szociális gondozót munkájában szándékosan akadályozza. (pl. lakásába felhívás ellenére nem engedi be, vagy a gondozó testi épségét veszélyeztető magatartást tanusít)

(4)A segítségnyújtás megtagadásáról az intézményvezető jegyzőkönyvet köteles készíteni és megküldeni a polgármesteri hivatalnak.

(5) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

23. §.

A felsorolt segélyezési formáknál a polgármester és a Szociális Bizottság egyéni elbírálással különös méltánylást érdemlő esetekben a segély összegétől és meghatározott jövedelemhatároktól eltérhet.

24. §.

Az önkormányzat e rendeletében meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátás biztosítására alapítvánnyal, egyházi jogi személlyel, ezek intézményeivel, szociális szolgáltatást végző egyesülettel, egyéni vagy társas vállalkozóval megállapodást köthet.

Szociális információs szolgáltatás

25. §.

(1) Rácalmás Nagyközség Önkormányzata az Sztv. 61. §-a alapján szociális információs szolgáltatást működtet, az azt igénylők számára.

(2) Célja, hogy az Sztv-ben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban.

26.§.

E rendelet módosításai és kiegészítése 2007. január 01. napján lép hatályba.

Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

Schrick István Horváth Mihályné

polgármester sk. aljegyző sk.

Csatolmány	Méret
szoc_egys_2007.pdf	110.12 KB