Rácalmás Önkormányzat

                                                 
Rácalmás Nagyközség Önkormányzata /továbbiakban : önkormányzat / A helyi adókról szóló 1990.évi C. tv. /továbbiakban :tv. / 1.§(1) bekezdés felhatalmazása alapján valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.tv. alapján a helyi iparűzési adóról az alábbi rendeletet alkotja.

A helyi iparűzési adórendelet törvényi felhatalmazó része a következőkre módosul :

Rácalmás Nagyközség Önkormányzata /továbbiakban : önkormányzat / A helyi adókról szóló 1990.évi C. tv. /továbbiakban :tv. / 1.§(1) bekezdés felhatalmazása alapján valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.tv. alapján a helyi iparűzési adóról  az alábbi rendeletet alkotja.

/1/ Ez a rendelet a kihirdetés napján lép életbe és rendelkezéseit 2006. január 1. napjától kell alkalmazni .

A rendelet 2006. március 29.

                                                                            Horváth Mihályné sk.
                                                                                   aljegyző  

1. §

A helyi iparűzési adó bevezetésének célja az önkormányzat önálló gazdálkodása biztonságának megteremtése , a költségvetés pénzeszközeinek kiegészítése , a helyi közszolgáltatások biztosítása

2. §

Az adóköteles iparűzési tevékenységet végző vállalkozó   , aki e minőségében nyereség , illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenységet folytat .

Vállalkozó :a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából , üzletszerűen végző

a, / a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó ,

b, */ a személyi jövedelem adóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő , feltéve , hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000.-Ft-ot meghaladja ,

c, /a jogi személy , ideértve azt is , ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll

d, / egyéb szervezet  ideértve azt is , ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll .

4. § *

/1/ Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg .                                            

/2/ A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén , ha ott székhellyel , telephellyel rendelkezik , függetlenül attól , hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén ) kívül folytatja .

A *-gal jelzett 3.§ b) pontjának rendelkezéseit beiktatta illetve módosította a helyi iparűzési adó módosításáról szóló _____ /2005. ( II.__.)rendelet , rendelkezéseit _______ - től (-tól) kell alkalmazni.

/3/ Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes /alkalmi / jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére

/4/ * Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység ,ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel , telephellyel nem rendelkező vállalkozó

<!--{PS..28}-->a)     <!--{PS..29}-->piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat , építőipari tevékenységet folytat

<!--{PS..30}-->b)     <!--{PS..31}-->építőipari tevékenységet folytat , illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat , feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot . Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül

<!--{PS..32}-->c)      <!--{PS..33}-->bármely – az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége , ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert , feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel , telephellyel .

/5/ A tevékenységnek a /3/ bekezdésben megjelölt időtartamot meghaladó gyakorlása nem tekinthető ideiglenes /alkalmi / jellegűnek .

5. §

/1/ Az adózó adókötelezettségét , illetve az adóköteles bevételszerző tevékenységét annak keletkezésétől / tevékenység megkezdésétől / számított 15 napon belül az önkormányzati adóhatóságnak irásban köteles bejelenteni .

/2/ Az adózó , aki ideiglenes , alkalmi jelleggel folytatja tevékenységét , tevékenységének megkezdésekor köteles azt az   önkormányzati adóhatóságnak bejelenteni .

6. §*

/1/Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék , illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele , csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével , valamint az anyagköltséggel .  

<!--{PS..34}-->a)     <!--{PS..35}-->*A számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegének 50%-ával, továbbá a kamatfedezeti ügyletek – ráfordítást csökkentő tételként elszámolt realizált – teljes nyeresége összegének 50%-ával, illetve az olyan alapügyletek (fedezett ügyletek) realizált teljes nyeresége összegének 50%-ával, amelyet kamatfedezeti ügylet vesztesége csökkent, csökkentve a jövedéki adó, fogyasztási adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó,

A *-gal jelzett 4.§ (4) bekezdésének és   6.§ .a) pontjának -a nettó árbevétel fogalmát - rendelkezéseit beiktatta illetve módosította a helyi iparűzési adó módosításáról szóló _____ /2005. ( II.__.)rendelet , rendelkezéseit _______ - től (-tól) kell alkalmazni.

fogyasztási adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, a b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel,

<!--{PS..36}-->b)     <!--{PS..37}-->*a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételével, továbbá az olyan fedezeti ügyletek realizált nyereségével, melyek a befektetési szolgáltatások ráfordításait vagy a pénzügyi szolgáltatások ráfordításait csökkenti, illetve az olyan alapügyletek (fedezett tételek) realizált nyereségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent a befektetési szolgáltatások bevételein vagy a pénzügyi szolgáltatások bevételein belül,

<!--{PS..38}-->c)      <!--{PS..39}-->*biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, az olyan fedezeti ügyletek realizált nyereségével, mely a ráfordítások értékét csökkenti, illetve az olyan alapügyletek (fedezett tételek) realizált nyereségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel, és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel,

<!--{PS..40}-->d)     <!--{PS..41}-->*a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel,

<!--{PS..42}-->e)     <!--{PS..43}-->*befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, továbbá az olyan fedezeti ügyeletek realizált nyereségével, mely a ráfordítások értékét csökkenti, illetve az olyan alapügyletek (fedezett tételek) realizált nyerségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent,

<!--{PS..44}-->f)        <!--{PS..45}-->*az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel,

<!--{PS..46}-->g)     <!--{PS..47}-->*a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai részvénytársaság magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámoló készítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) pont szerinti, - illetve ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti – nettó árbevétel.

A *-gal jelzett 6.§ .b),c),d),e),f),g), pontjának -a nettó árbevétel fogalmát - rendelkezéseit beiktatta illetve módosította a helyi iparűzési adó módosításáról szóló _____ /2005. ( II.__.)rendelet , rendelkezéseit _______ - től (-tól) kell alkalmazni.

Amennyiben a fióktelep (telephely) szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel,

<!--{PS..48}-->h)      <!--{PS..49}-->*a b)-g) és j) alpontokban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) – könyvvezetési kötelezettségtől függően – a vállalkozási tevékenységből származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel.

 Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele,

<!--{PS..50}-->i)        <!--{PS..51}-->*a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra,

<!--{PS..52}-->j)        <!--{PS..53}-->*a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál: az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések – kockázati tőkebefektetések – eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege;

/2/ Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet , akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább   jellemzően - a vállalkozónak kell az 1990.évi C. tv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania .

/3/ A 4.§./2/ bekezdésében meghatározott esetben az ideiglenes /alkalmi / jelleggel végzett iparűzési tevékenység adóztatása   esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani . Minden megkezdett nap egy napnak számít .

7. §*

a, / állandó   jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a .

b, / Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:

<!--{PS..54}-->·        <!--{PS..55}-->e rendelet 4.§ (4) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 1000 forint,

<!--{PS..56}-->·        <!--{PS..57}-->e rendelet 4.§ (4) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5000 forint.

A *-gal jelzett 6.§ .h),i), j) pontjának -a nettó árbevétel fogalmát –    rendelkezéseit   beiktatta illetve módosította a helyi iparűzési adó módosításáról szóló _____ /2005. ( II.__.)rendelet , rendelkezéseit _______ - től (-tól) kell alkalmazni.

A * -gal jelzett   7.§ (b) pontjának – az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértékét - rendelkezéseit   beiktatta illetve módosította a helyi iparűzési adó módosításáról szóló _____ /2005. ( II.__.)rendelet , rendelkezéseit 2005.január 1 - től   kell alkalmazni , egyidejűleg hatályát vesztette a 22/2004.(XII.1.) rendelet 2. mondata ,ami szintén az ideiglenes jell. végzett iparűzési tevékenység esetén megállapított napi adó összegéről rendelkezett.

/2/ az adóelőleg összege

(a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb , az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg , 

(b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb , akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege ,

(c) az adóköteles tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál , vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be , az adóévre bejelentett várható adó összege .

/3/* Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul , az adóelőleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani .

/4/ Nem köteles adóelőleget fizetni az elő társaság , továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó , az adókötelezettség keletkezésének adóévében .

Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő , de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében .  

<!--{PS..58}-->·       <!--{PS..59}-->A magánszemélynek   félévenként , két egyenlő részletben kell az adót az adóév március 15-ig , illetve szeptember 15-ig megfizetnie .

<!--{PS..64}-->·       <!--{PS..65}-->Az ideiglenes (alkalmi ) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni .

A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-ig (a bevallás határidejéig ) fizeti meg ,illetőleg ettől az időpontig igényelheti vissza .

Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve fizeti meg , illetőleg igényelheti . 

/2/ Az adómentesség legkésőbb 2007. december 31-ig érvényesíthető   illetőleg vehető figyelembe.

10. § *

/1/ Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást -a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével -,valamint a bírság -vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti ,ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti .

A mérséklésre , halasztásra és esetleges elengedésre vonatkozó kérelmet Rácalmás Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani a megfelelő indoklás mellékelésével.

/2/ A méltányossági kérelmek ügyében hozott határozatok ellen irányuló fellebezéseket   Rácalmás Nagyközség Jegyzőjénél   kell benyújtani , de a fellebezés ügyében a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal jogosult dönteni . 

A *-gal jelzett 9. § rendelkezéseit beiktatta a helyi iparűzési adó módosításáról szóló 22 /2004. ( XII.1.) rendelet (1) és (2) bekezdése, rendelkezéseit 2005.január 1-től kell alkalmazni.

A *-gal jelzett 10. § (5) bekezdésének rendelkezéseit hatályon kívül helyezte és beiktatta a helyi iparűzési adó módosításáról szóló ____ /2005. ( II.___.) rendelete , rendelkezéseit _________-től (tól)   kell alkalmazni.

Hatályon kívül helyezett rendelkezés :

A fizetési halasztás és részletfizetés szabályait Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.tv. szabályozza .

11. §

/1/ Ez a rendelet    a kihirdetés napján lép hatályba, kivéve a rendelet 7.§-ának b) pontja ,ami visszamenőleg 2005. január 1.napjától hatályos .

Rendelkezéseit 1996.január 1-től kell alkalmazni.

                             Schrick István   sk.                         Horváth Mihályné sk.
                                   polgármester                                      aljegyző

E rendeletet kihírdettem 1995. december 11.

                                                                                               Horváth Mihályné sk.
                                                                                                          aljegyző